A kérdéses rendszer, melyet a továbbiakban megvilágosodottságnak nevezek, oly roppant fontosságú a mai forradalmi mozgalmak megértésében, hogy bár a Világforradalom című könyvemben már részletesen tárgyaltam, szükséges, hogy itt további fejezetet szenteljek neki és válaszoljak a rendről korábban írott beszámolóm elleni támadásokra valamint bemutassam a régebbi titkostársaságokhoz fűződő kapcsolatát .
A nyilvánosságot tudatosan vagy tudtukon kívül félrevezetni szándékozó írók állításai a megvilágosodottság létére és igaz természetére vonatkozóan, hogy :
(1) Az Illumináti ellenes vád pusztán Robison, Barruel és későbbi katolikus szaktekintélyek műveire alapszik;
(2) Mindezen írók félreértelmezték vagy pontatlanul idézték az Illuminátit, amit csakis saját művei alapján szabad megítélni;
(3) A valóságban az Illumináti tökéletesen jóindulatú és dicséretes szervezet volt .
(4) Ma már semmi jelentősége, mert 1786-ban megszűnt .
E fejezetben szándékomban áll választ adni mindezen állításokra és ugyanakkor mélyebben megvizsgálni a rend eredetét .
Az Illumináti Eredői
Nem Weishaupt volt az általa megvilágosodottságnak elnevezett szervezet forrása . Ennyi máris nyilvánvaló lehet a könyv minden olvasója előtt . Az előző fejezetekre lényegében azért volt szükség, hogy a világtörténelemben nyomon követhessük Weishaupt tantételeinek forrását és haladását . Az eddigiekből világos, hogy mindig léteztek olyan emberek, akik a fennálló rend és az elfogadott vallás megdöntését kívánták . A káinisták, a carpocratiánusok, a manesiták, a batinik, a fatimisták és a karmathiták már Weishaupt sok elképzelését előre vetítették. Voltaképpen a manesitákhoz vezethető vissza az illuminati megnevezés : gloriantur Manichæi se de caelo illuminatos.(1)
Abdullah ibn Maymün szektájában kell keresnünk Weishaupt rendszerének modelljét . Sacy a következőképp mutatja be a újmegtérő izmaeliták beszervezésének módszerét :
Csak fokozatosan és nagy óvatossággal haladtak az újmegtért beavatásával . Mivel a szektának ugyanakkor politikai céljai is voltak, mindenek felett nagyszámú pártolóra volt szüksége a társadalom minden osztályából . Elengedhetetlen volt tehát, hogy jellemükhöz, vérmérsékletükhöz és előítéleteikhez alkalmazkodjanak . Amit az egyiknek felfedtek, az felháborította volna a másikat és mindörökre elidegenítette volna a kevésbé merész lelkeket és az aggodalmaskodóbb lelkiismeretűeket.(2)
E szakasz pontosan azt írja le amit Weishaupt a sugalmazó barátok előtt lefektetett : szükséges, hogy óvatosan haladjunk a beavatással és ne mondjunk olyasmit a tanoncnak, ami esetleg felháborítaná, hanem szükség szerint így vagy úgy beszéljünk és az alacsonyabb fokozatok tagjai előtt tartsuk titokban valódi célunkat .
Hogyan jutottak el e keleti módszerek a bajor professzorhoz ? Egyes írók szerint a jezsuitákon keresztül . A tény, hogy Weishaupt a jezsuitáknál nevelkedett, ürügyet szolgáltatott a rend ellenségeinek, hogy az illumináti titkos sugalmazásával vádolják . Gould e forrásnak tulajdonította az elkövetett hibákat : „Weishaupt kivívta a jezsuiták kitapinthatatlan gyűlöletét, kik szüntelenül ellene áskálódtak .”(3) A valóságban épp ellenkezőleg volt és Weishaupt volt az, aki állandóan a jezsuitákat furkálta . Azonban Weishaupt tényleg vett át a jezsuiták módszeréből. Ezt még a jezsuita Barruel is elismeri és idézi Mirabeaut, aki kijelentette : „Weishaupt mindenek előtt a jezsuiták azon rendszerét tisztelte, ami egy vezető alá egyesítette a világ-ban szétszórt, azonos célért tevékenykedő embereket . Úgy érezte, hasonló módszereket tud bevezetni, de pontosan ellenkező célokért .”(4) Mirabeaura, Luchetre és Kniggére hivatkozva, Barruel máshol megjegyzi : „Itt látszik meg leginkább, hogy a követőitől megkövetelt egyéni akarat és megítélés teljes elvetése által Weishaupt szerette volna a szekta rendszerébe olvasztani a vallásos rendek, különösen a jezsuiták szervezeti felépítését.” De Barruel tovább megy és bemutatja „a vallási engedelmesség és az Illumináti által megkövetelt engedelmesség közötti óriási különbséget” is . A tagok minden vallási szektában tudják, hogy lelkiismeretük és Isten szava fontosabb mint elöljáróiké .
Senki nincs, aki felettese kereszténység vagy emberek java ellenes parancsát végrehajtaná . Az egyébként kötelező engedelmesség ezen kivételét minden vallási szervezetben világosan hangsúlyozzák . A jezsuiták rendszeresen és határozottan ismétlik ezt . Kötelesek elöljáróiknak engedelmeskedni, de csak akkor, ha nem bűnre szólít fel, ubi non cerneretur peccatum. (Constitution des Jésuites, part 3, chapter 1, parag. 2, vil. I., édition de Prague).(5)
A parancs fenntartás nélküli végrehajtása és a személyes szándék feladása a katonai fegyelem alapja . Lévén a jezsuiták bizonyos értelemben katonai szervezet, őket is ilyen kötelezettség övezte . Weishaupt rendszere azonban teljesen más volt, merthogy, míg minden katona és jezsuita tudja milyen célt követ, addig Weishaupt követői félrevezetés útján toborzódnak és mit sem tudnak a valódi célról. Ez az, ami becsületes és becstelen titkostársaságok közötti különbséget képezi . Az igazság az, hogy a titkostársaságok hátterében való jezsuita ármánykodás vádja főként maguktól a titkostársaságoktól ered és láthatóan saját tevékenységük elleplezésére szolgál . Eddig még egyetlen hathatós bizonyítékot sem adtak elő állításuk alátámasztására . A templomosokkal és az illuminátusokkal ellentétben, a jezsuitákat 1773-ban egyszerűen betiltották és így soha nem volt lehetőségük az ellenük hozott vádakra válaszolni, sem pedig titkos kitételeik — ha egyáltalán voltak ilyenek — nem kerültek elő . A vádak bizonyítására felhozott egyetlen okmányról, a „Monita Secretaról” is már régen kiderült, hogy hamisítvány. Egyébként is, az Illumináti levelezése ártatlanságuk legjobb bizonyítéka . Luchet márki, aki egyáltalán nem volt a jezsuiták barátja, világosan rámutat céljaik szabadkőműves vagy illuminátus célokkal való azonosításának képtelenségére és bemutatja, hogy mindhárom szervezetet különböző indíttatások ösztönözték.(6)
Szükséges, hogy feltárjuk mind ezen kérdések indítékát . Nekem nincs személyes érdekem a jezsuiták megvédésére, de meg kell kérdezzem, mi késztethetné őket trónok és oltárok elleni összeesküvés szervezésére és támogatására ? Kaptam már olyan választ, hogy a jezsuiták ekkoriban nem törődtek sem a trónokkal, sem az oltárokkal, hanem csak a világi hatalommal . Viszont, ha el is fogadnánk ezt az alátámaszthatatlan feltételezést, hogyan gyakorolhatták volna ezen hatalmat, ha nem trónokon és oltárokon keresztül ? Nem fejedelmeken és az egyházon keresztül érvényesítették befolyásukat az állam ügyeiben ? Amint a későbbi események is bizonyították, vallástalan köztársaságban a klérus minden hatalma elpusztult . Az igazság tehát az, hogy nemhogy az Illuminátit támogatták volna, hanem legveszedelmesebb ellenségei voltak, lévén egyedül a jezsuiták eléggé tanultak, éleslátóak és jól szervezettek Weishaupt mesterkedéseinek kifürkészéséhez . Lehetséges, hogy a jezsuiták betiltásával az öreg rendszer a forradalom árjának egyedül ellenállni képes gátját mozdította el .
Weishaupt gyűlölte(7) a jezsuitákat és csak bizonyos fegyelmezési módszereket vett át tőlük, hogy biztosítsa követői engedelmességét, vagy befolyást nyerjen gondolkodásuk felett, céljai pedig teljesen mások voltak .
Honnan kapta tehát Weishaupt közvetlen indíttatását ? Barruel és Lecouteulx de Canteleu máshol nem található felvilágosítást ad erről . 1771-ben egy bizonyos jyllandi kalmár, nevezett Kölmer, több évi egyiptomi tartózkodás után visszatért Európába és követőket keresett manesizmusra alapozott titkos tanához . Útban Franciaország felé megállt Máltán, ahol találkozott Cagliostroval és majdnem felkelést robbantott ki . Következésképpen a lovagok elűzték Kölmert a szigetről, ki ezután Avignonba és Lyonba ment . Ott néhány követőre talált és még ugyanabban az évben elment Németországba, ahol megismerkedett Weishaupttal és beavatta titkos tantételének hittitkaiba . Barruel szerint Weishaupt ezután öt évig elmélkedett rendszerén, amit 1776 május elsején alapított meg, Illuminati néven, és ő maga felvette a Spartacus nevet .
Kölmer kora titokzatos személyiségeinek legtitokzatosabbika volt . Első ránézésre az ember hajlamos azt gondolni, hogy talán ő is csak kabalista zsidó volt, aki a mágusok titkos sugalmazása közben rivaldafénybe került . A Kölmer név akár a Calmer, zsidó név, helytelen kiejtése is lehet . Canteleu azt tartja, hogy Kölmer azonos volt Altotas-szal, akit Figuier „majdnem szent, egyetemes zseniként” ír le és „akiről Cagliostro oly nagy tisztelettel beszélt . Ezen Altotas nem képzelt személyiség volt . A római inkvizíció számos bizonyítékot gyűjtött létéről, de soha nem volt képes felfedezni mikor született és meddig élt . Altotas egyszerűen eltűnt mint egy meteor, ami a költői regény írók képzelete szerint felhatalmazna bennünket, hogy örök életűnek tekintsük .”(8) Érdekességként megjegyzendő, hogy a modern titokkutatók, miközben oly nagy fontosságot tulajdonítanak Saint-Germainnek és halhatatlansága legendájának, addig Altotast meg sem említik, pedig ő sokkal érdemlegesebb személy volt . De, megint csak emlékeznünk kell rá, hogy „a titkostársaságok valódi vezetői soha sem fedik fel kilétüket.” Ha tehát Kölmer volt Altotas, látszólag nem zsidó vagy kabalista volt, hanem keleti titkostársaság, feltehetőleg az izmaeliták beavatottja . Canteleu azt írja Altotasról, hogy örmény volt és rendszerét Egyiptomban, Szíriában és Perzsiában tanul-ta . Ez megegyezik Barruel megállapításával, hogy Kölmer Egyiptomból jött és a manesitáktól vette elképzeléseit .
Azonban mindezen feltételezéseket félre kellene tennünk mint elméletet, ha az Illumináti iratai nem árulkodnának valamiféle manesitával rokon szekta behatásáról . Spartacus azt írta Cátónak, hogy „a gheberek és a parsik régi rendszerének felújításán” gondolkodik.(9) Dozy elmondja, hogy Abdullah ibn Maymün a gheberek közt találta meg igaz támogatóit . Weishaupt továbbá kifejti :
A tűzimádat és Zarathusztra, vagy a ma már csak Indiában élő régi parsik teljes filozófiájának jelbeszédébe kell öltöztetni a felső fokozatokat és a hittitkokat. Következésképpen, a további fokozatokban tűzimádatként (Feuerdienst), tűz rendként vagy perzsa rendként kell említeni a szervezetet—mármint, valami minden elképzelést felülmúló dolog.(10)
Ugyanakkor az Illumináti átvette a perzsa naptárt.(11)
Nyilvánvaló, hogy a Zarathusztra-hit megjátszása csupán hum-bug volt, csakúgy mint Weishaupt későbbi keresztény hite . Nem látszik, hogy valaha is megértette volna Zoroaszter igaz tételeit . A fenti idézet mindenképpen valószínűvé teszi szervezetének manesita eredetét, amiről keleten járt embertől hallhatott, és azt, hogy ugyanezen forrás a batinik és fatimisták módszereiről is felvilágosíthatta. Ebből adódik a Weishaupt és Abdullah ibn Maymün szervezeti rendje közötti rendkívüli hasonlóság . Mindkettő inkább politikai ármánykodás mintsem rejtélyekről való elmélkedés . A szabadkőművesség kabalista legendái, a martinisták titokzatos képzelgései és a júdaista szóhasználat eleinte nem játszanak szerepet Weishaupt szervezetében . Weishaupt kifejezetten megvetette a teozófia, a titokkutatás, a szellemiség és a mágia minden formáját és a rózsakeresztes vakolókat legalább annyira kijátszandó ellenségeinek tartotta mint a jezsuitákat.(12) A keleti vagy kabalista forrástól áthatott, más, korabeli vakoló rendektől eltérően, így nem is volt rózsakereszt fokozat szervezetében .
Az igaz, hogy a hittitkok szó jelentős szerepet kapott a rend kifejezésmódjában — kisebb és nagyobb hittitkok, az ősi Egyiptomból kölcsönözve — és a felsőbb fokú beavatottakat epopte és hierophant címet kaptak, amit az eleusini misztériumokból vettek át, de Weishaupt saját elméletei semmiféle hasonlósággal nem viseltetnek az ókori kultuszok iránt . Épp ellenkezőleg, minél inkább a szervezet belsejébe jutunk, annál inkább azt látjuk, hogy alkalmazott módszerei, melyek bármely egyiptomi, perzsa vagy keresztény vallásból származhattak, csupán a fennálló társadalmi rend elpusztítását célzó, anyagi céljának álcázására szolgáltak . Tehát, csakis a romboló szellem és a keleti szervezet volt valóban ősi az Illuminátiban . A megvilágosodottság teljesen új irányzatot jelöl az európai titkostársaságok történetében . Weishaupt maga úgy jelöli ezt, mint a rend nagy titkát : „Mindenek felett (13) eredetét és új keletét kell a legnagyobb titokban tartanunk.” „A legnagyobb rejtélynek kell lennie, hogy az egész dolog új . Minél kevesebben tudják ezt, annál jobb . Az eichstadtiak egyike sem tudja ezt és életét tenné rá, hogy olyan öreg mint a Matuzsálem .”(14)
Õsi bölcsesség forrása felfedezésének állítása a titkostársaságok örök csele, csak azt nem mondják meg soha, hogy hol is van ez a forrás . Weishaupt maga azt állította, hogy szorgalmas és fáradhatatlan munkával, könyvekből nyerte ismereteit. „Mibe került nekem elolvasni, tanulmányozni, fontolgatni, írni, átnézni és újra írni"— panaszkodott Mariusnak és Catonak.(15) Így, az egész rendszer saját lángelméjének műve lenne és a legfőbb irányításnak az ő kezében kell maradnia. Újra meg újra megerősíti ezt leveleiben .
Ha valóban ez lett volna a helyzet, a rend által elért hatékonyságot nézve, Weishauptnak elsőszámú zseninek kellett volna lennie és aligha érthető, hogy ilyen kiváló férfi miért nem tüntette ki magát más vonalon is . Következésképpen valószínűnek látszik, hogy bár rendkívüli szervező készsége volt, valójában nem ő volt az Illumináti egyedüli létrehozója, hanem egy csoport, ami felismerte képességét és fáradhatatlan buzgalmát és kezébe adta az irányítást . Vizsgáljuk meg ezt a feltételezést olyan okmány fényében, ami az Illuminátiról írott korábbi összegzésem idején ismeretlen volt előttem!
Barruel rámutatott, hogy Robison nagy hibát követett el amikor a szabadkőművesség kinövéseként mutatta be az Illuminátit, merthogy Weishaupt csak azután lett szabadkőműves, miután rendjét megalapította . 1777-ben avatták be a szabadkőművesség első fokozatába, a Theodore de Bon Conseil páholyban, Münchenben . Ettől kezdődően azt látjuk, hogy minduntalan a szabadkőművesség titkait keresi, miközben azt állítja magáról, hogy magasabb rendű ismeretei vannak .
De ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy a Theodore páholy volt az első a színen és Weishaupt csak tudtán kívüli ügynökük volt . Mirabeau tanulmányai igen érdekes fényben világítják meg e kérdést .
A Francia Forradalomban és a Világforradalomban idéztem az általánosan elfogadott véleményt, hogy Mirabeau, aki már szabadkőműves volt, 1786-ban, berlini látogatása alkalmával nyert beavatást az Illuminátiba . Erre Waite azt írta : „Egy mondattal elintézhető mindaz, amit Mirabeauról, berlini útjáról és a francia szabadkőművesség megvilágosítására szőtt tervéről írnak : nincs rá bizonyíték, hogy Mirabeau valaha is kőműves lett volna .”(16) Waite Úr kijelentése is elintézhető egy mondattal : színtiszta kitalálmány . Waite-nek szokása, hogy mindent tagad ami kényelmetlen számára . Mirabeau szabadkőművességének bizonysága nemcsak Barruelen alapszik . Barthou, Mirabeau életéről írt könyvében úgy említi ezt, mint közismert tényt és elmondja, hogy egy iratot találtak Mirabeau házában, ami szabadkőművességbe ültetendő, új rendről szólt . Ezen okmány teljes terjedelmében megtalálható a Mémoires de Mirabeauban, ami megállapítja :
Mirabeau már korán csatlakozott a szabadkőművesség szervezetéhez . Ezen kapcsolata bejuttatta egy holland páholyba és úgy tűnik, hogy, önindíttatásból vagy felkérésre, szervezet gondolatát forgatta fejében, amiről birtokunkban van a terv, bár nem saját kezűleg vetette papírra ... hanem másolója által, akit maga mellé alkalmazott. ... A mű Mirabeau-énak tűnik, benne van minden véleménye, alapelve és stílusa.(17)
Ugyanez a mű teljes egészében bemutatja a „Ta-nulmány a szabadkőművesség rendjében megalapítandó bensőséges szervezetről, hogy visszavezessük igaz alapelveihez és arra késztessük, hogy tényleg az emberiség javával foglalkozzon . Összeállította : F. Mi—, jelenleg Arcesilas, 1776-ban” fejléccel felvázolt okmányt .
Minthogy a tanulmány túl hosszú ahhoz, hogy itt bemutassuk, M. Barthou összegzése szolgáljon tartalmának ismertetésére : (18)
Fiatal korától szabadkőműves volt (Mirabeau) . Iratai között találtak egy másoló által írt tervezetet egy nemzetközi szabadkőműves szervezetről, amit kétségtelenül Amszterdamban diktált le . Az elképzelés sokkal fejlettebb nézeteket tartalmaz az emberi összetartásról, a képzés előnyeiről, a kormányzó és törvényhozó rendszerről mint amit az Esszé a Zsarnokságról-ban (1772) láthatunk . Mirabeau gondolkodása érettebbé vált . A felső fokok testvéreitől eredeztetett kötelességek olyan átalakítást jelölnek, aminek nagy részét az országgyűlés később megvalósította : a szolgaság eltörlése a földeken, a robot, a céhek, a vámok megszüntetése, az adó csökkentése, vallási és sajtó szabadság . Mindez megszervezésére és kidolgozására, Mirabeau a jezsuiták példáját említi : „Egészen eltérő nézeteink vannak az emberek felvilágosításáról és felszabadításáról, de ugyanazon módszereket kell felhasználnunk és akkor senki nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy annyit tegyünk a jóért, mint amennyit a jezsuiták tettek a gonoszért.(19)
Ebben a tanulmányban Mirabeau egy szót sem szól Weishauptról, de a Histoire de le Monarchie Prussienneben viszont magasztaló beszámolót ír a bajor Illuminátiról és név szerint említi Weishauptot, emellett bemutatja, hogy a rend a szabadkőművességből emelkedett ki . Láthatjuk, hogy ez pontosan egybevág azzal amit 1776-ban, az Illumináti alapításának évében, a tanulmányban írt :
A müncheni Theodore de Bon Conseil páholynak már elege volt a kőművesség üres ígéreteiből és vitáiból . A vezetők elhatározták, hogy titkos szervezetet ültetnek társaságukba, amit Megvilágosodottak Rendjének neveztek el . A jezsuiták szervezete után mintázták, de homlok egyenest szemben álló világnézetet követtek .
Mirabeau továbbá elmondja, hogy a jelenlegi kormány rendszer és törvényhozás megjavítása volt a rend nagy célja és „nem kell fejedelem bármi erényei is legyenek"(20) volt egyik alapvető szabálya. Szándékában állt megszüntetni :
A földművesek rabszolgaságát, az emberek földhöz kötöttségét, a main morte jogát és minden olyan szokást és kiváltságot, ami az embereket megalázza, a curvéet, feltéve, hogy méltányosan megváltják, minden korporációt, minden maîtrise-t, vámok, behozatali díjak és adók által iparra és kereskedelemre kivetett minden terhet ... minden vallásra kiterjedő, általános vallás szabadságot teremteni ... megszüntetni a babonát, támogatni a sajtó szabadságát, etc.(21)
Ebből láthatjuk, hogy Mirabeau nem 1786-ban vált az Illumináti tagjává, hanem már alapításakor, és előbb Arcesilas, majd Leonidas volt a rendbeli neve. A házában talált tanulmány tehát nem más, mint az Illumináti programja, amit ő és a Theodore páholy belső körének tagjai dolgoztak ki . Az Illumináti levelezésében számos utalás van a Szent Theodore páholy titkos káptalanjára . Beavatása után Weishaupt említette annak szükségességét, hogy e páholyt teljesen a megvilágosodottság ellenőrzése alá vonják . Elképzelhető, hogy Weishaupt már hivatalos beavatása előtt is kapcsolatban állt e titkos káptalannal .
Lehetetlen kideríteni, hogy a Theodore páholy megvilágosodottsága Weishaupttól függetlenül fejlődött-e ki, vagy Kölmer útmutatása alapján ő adta át a páholynak . De, mindkét lehetőség bizonyos alátámasztást nyújt Robison azon véleményéhez, hogy az Illumináti a szabadkőművességből nőtt ki, vagy legalább is olyan szabadkőművesek között született, akiknek célja eltért a rend általános céljától .
Mik voltak ezek a célok ? Társadalmi és politikai átalakítások, amik később meg is valósultak . Barthou erre vonatkozó megállapítása roppant jelentős, mert kiderül belőle, hogy az 1789-es országgyűlés által megvalósított program lényegében az Illumináti 1776-os magját képező, német szabadkőműves páholy tervezete volt . Ennek ellenére azt akarnák elhitetni velünk, hogy az Illumináti nem volt befolyással a francia forradalomra .
Felmerülhet a kifogás, hogy a megjelölt célok teljességgel tiszteletre méltóak voltak . Ez igaz, minden józan gondolkodású ember, maga a király is helyeselte a szolgaság, a corvée és a main morte eltörlését . De mire véljük a céhek és az összes szövetkezetek, mármint a kor szakszervezeteinek feloszlatását, amit a hírhedt Loi Chapelier 1791-es törvénye rendelt el és amit ma általában a forradalom érthetetlen lépésének tartanak ? Kinek állt érdekében a vámok és behozatali díjak megszüntetése, a teljes és korlátok nélküli sajtó és vallás szabadság bevezetése ? Mindenképpen kérdéses e lépések a francia nép javát szolgálták-e, de az nem, hogy a II. Frigyeshez hasonló emberek előnyére volt, mert a Marie-Antoinette elleni rágalmak féktelen terjesztésével megtörni kívánták az osztrák-francia szövetséget; azokéra, akik, mint Mirabeau, forradalmat akartak kirobbantani; vagy azokéra, akik, mint Voltaire, minden akadályt el akartak gördíteni a keresztény ellenes eszmeterjesztés útjából .
Következésképpen, egyáltalán nem lehetetlen, hogy Weishaupt eleinte csak a tapasztaltabb összeesküvők ügynöke volt, kik társadalmi átalakítással leplezték kifejezetten politikai céljaikat és ügyes szervezőt láttak a benne, akit céljaikra felhasználhatnak .
Akár így volt, akár nem, az tény, hogy Weishaupt megjelenésétől kezdődően a Mirabeau által felvázolt társadalmi átalakítás teljesen eltűnik és az Illuminati írásaiból. Már egy szót sem találunk az emberek helyzetének javításáról és az egész, anarchista filozófia eszközévé válik . A francia történész, Henri Martin, elismerésre méltóan summázta Spartacus szervezetét :
Weishaupt végérvényes elméletté fejlesztette Rousseau embergyűlölő ömlengéseit [boutades] a tulajdon és a társadalom kialakulásáról és anélkül, hogy figyelembe vette volna Rousseau megállapítását, miszerint, ha már egyszer létre jött, a tulajdont és a társadalmat többé nem lehet eltörölni, az Illumináti végcéljává tette a magántulajdon, a társadalmi hatalom és a nemzetiség eltörlését és az emberiség azon állapotába való visszatérítését, amikor még minden csupa öröm és boldogság volt és mindenki egy nagy családba tartozott, bármiféle mesterséges szükségletek és haszontalan tudományok nélkül és minden apa pap és magisztrátus volt . Nem tudjuk miféle vallás papjainak kellett volna lenniük, mert bár gyakran emlegették a természet istenét, sok jel arra a következtetésre juttat bennünket, hogy Diderot-hoz és d’Holbachhoz hasonlóan, Weishaupt is magát a természetet tartotta istennek . E tantételből természetesen következik a német ultra hégelizmus és a Franciaországban újabban kifejlődött anarchista rendszer, melynek jellege külföldi eredetre utal.(22)
Ezen összegzés teljesen megegyezik azzal, amit Barruel és Robison írt az Illumináti céljairól . A tizenkilencedik századi szocialista szabadgondolkodó, Louis Blanc szintén alátámasztja e nézetet, amikor a Révolutionnaires Mystiques című művében úgy említi Weishauptot, mint „a valaha is élő egyik legnagyobb összeesküvőt .”(23) Az ugyancsak szocialista George Sand, a szabadkőművesek bensőséges barátja, a megvilágosodottság európai összeesküvéséről és a misztikus Németország titkostársaságainak óriási befolyásáról írt . Az igazság szándékos elferdítése tehát azt állítani, hogy Barruel és Robison egyedül volt az illuminizmus veszélyeinek kikiáltásában és nehezen érthető, hogy az angol szabadkőművesek miért hagyták magukat félrevezetni ebben a kérdésben .
A Masonic Cyclopædia így megjegyzi, hogy az Illumináti „szabály szerint szigorúan erényes és emberséges személyekből állt és az elgondolások, miket megvalósítani szándékoztak, korunkban általános elfogadást nyertek.” Az Illustrations of Masonryban Preston szintén mindent megtesz, hogy elnézzen a rend hibái felett . Még a „szabadkőművesség történésze” is elképesztően mentegeti az Illumináti alapítóját. Miután jezsuita ármánykodás áldozataként ábrázolja Weishauptot, Gould Úr tovább megy és kijelenti :
Arra a gondolatra jutott, hogy saját fegyverével száll szembe az ellenfeleivel és az emberiség ügyéért lelkes fiatal emberekből társaságot alakított, kik fokozatosan képzést nyeretek, hogy egy emberként dolgozzanak a célért—a gonosz elpusztításáért és a jó előbbre viteléért . Sajnos tudtán kívül magáévá tette azon káros tételt, miszerint a cél szentesíti az eszközt, és egész terve fiatalos tanításának hatásairól árulkodik. ... Õ maga nem volt csalárd, nem tudott az emberekről, csak könyvből ismerte őket, tudós professzor volt, egy lelkesedő, ki teljes ártatlanságban hibás utat választott és most elméjének tévedései súlyosan nehezülnek emlékére, pedig szívében ritka tulajdonságok lakoztak.(24)
Mind ebből csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megvilágosodottság valódi céljai ismeretének hiánya eredményeként születhettek a szabadkőművesség igazi céljai iránt ennyire ellenséges rend ezen elképesztő mentegetései . Hogy mindezt elbírálhassuk, szükséges, hogy átnézzük az Illumináti saját írásait, miket az alábbi kiadványok tartalmaznak :
1. Einige Originalschriften des Illuminatenordens (München, 1787)
2. Nachtrag von weitern Originalschriften der Illuminatensekte (München, 1787)
3. Die neuesten Arbeiten des Spartacus und Philo in dem Illuminaten-Orden (München, 1794)
Mindezen könyvek az Illumináti levelezéséből és okmányaiból állnak, miket a bajor kormány foglalt le két tag, Zwack és Bassus házában . Az okmányok valódiságát még maga a rend sem tagadta . Közzétett védekezésében Weishaupt csupán magyarázni próbálta a terhelő iratokat . A választófejedelem parancsára cselekvő kiadók a kötetek elején tudatták : „Ha bárki kételkedne a bemutatott okmányok hitelességében, jelenjen meg a Titkos Levéltárban, ahol megtekintheti az iratok eredeti példányait.” Ezen elővigyázatosság lehetetlenné tett minden vitát .
Barruelt és Robisont félre tévén, vegyük most szemügyre az Illumináti saját iratait, hogy lássuk, mennyire tekinthető dicséretre méltónak és, hogy valóban durva rosszindulat áldozata volt-e . Kezdjük a szabadkőművességhez való hozzáállásukkal!
Megvilágosodottság és Szabadkőművesség
Szabadkőművességbe való beavatásától kezdődően, Weishaupt mást se tett, mint megsértette a kőműves viselkedési szabályzatot . Ahelyett, hogy a szokásos módon a fokozatos beavatás útján halad volna, alattomos úton próbálta megismerni a további titkokat, amiket utána saját szervezete előnyére fordított . Úgy egy évvel beavatása után, ezt írta Catonak (Zwack) : „Sikerült mély bepillantást nyernem a szabadkőművesség titkaiba . Ismerem teljes célját, amit a megfelelő időben majd felfedek a felső fokozatok előtt .”(25)
Ezután rávette Catot, hogy további titkokat fürkésszen ki az olasz szabadkőműves, Marotti abbén keresztül . Cato naplójában feljegyezte sikerét :
Kihallgatás Marotti abbénál a kőművesség kérdéséről . Felfedte előttem az egész titkot, ami régi vallásra és egyház történelemre alapul, és a skót fokozatig megismertette velem a felsőbb fokozatokat . Mindezt tudattam Spartacusszal.
Spartacust azonban nem hatotta meg az értesülés és szárazon azt válaszolta :
Kétlem, hogy tényleg ismered a kőművesség célját . Magam bepillantást építettem tervezetembe felépítéséről, de későbbi fokozatokra tartogatom.(26)
Weishaupt ezután dönt, hogy minden megvilágosított Areopagita vegye fel a szabadkőművesség első három fokozatát, de később úgy határoz :
Hogy saját kőműves páholyunk lesz, amit előképzőnknek fogunk tekinteni . E kőművesek némelyike előtt nem fogjuk felfedni, hogy több is áll szándékunkban mint a szabadkőműveseknek . Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy a kőművességgel leplezzük magunkat . Mindazok, akik nem felelnek meg a feladatra, a kőműves páholyban fognak maradni és mit sem tudnak majd rendszerünk további részéről.(27)
Napjainkig megtalálható a szabadkőművességben e titkos belső kör .
Weishaupt azonban zavarban van a kőművesség múltját illetően és Porciust arra sarkalja, hogy Marotti abbétól tudjon meg többet e kérdésről :
Nézz utána, hogy esetleg rajta keresztül megismerhetnéd-e igazi történelmét, eredetét és alapítóit, mert ezzel még nem vagyok tisztában!(28)
Azonban Philo — Knigge báró — a Szigorú Szertartás tagja személyében találja meg legügyesebb nyomozóját . Philo így írt Spartacusnak :
Casselben megtaláltam a legjobb embert . Maulvillon, a Royal York páholyok egyikének nagymestere ő . Személyén keresztül tehát az egész páholy a kezünkben van. Nyomorúságos fokozataikat is megkapta . [Er hat auch von dort aus alle ihre elenden Grade].(29)
Nem csoda, hogy ezután Weishaupt örömmell írja : „Philo többet tesz mint bármelyikünk is várta és ő az, aki az egészet keresztül fogja vinni .” Weishaupt ezután azzal töltötte idejét, hogy Londonból alkotmányt szerezzen, de láthatóan nem járt sikerrel . Emellett azon volt, hogy a müncheni Theodore páholyt kiszakítsa a berlini ellenőrzés alól, hogy „a teljes titkos káptalan alárendeltje legyen és tőlünk kapja további fokozatait .”(30)
Mindezek során Weishaupt nemcsak mint politikai áskálódó tárul elénk, hanem mint szélhámos is, aki különböző hittitkokat és fokozatokat talál ki bizalom teli követőinek elszédítésére . „A rejtelmek, avagy úgy nevezett titkos igazságok — írja Philipo Strozzinak — a legkifinomultabbak és sok gondomba vannak .” Tehát, miközben szívből gyűlöli a szabadkőművességet, a teozófiát, a rózsakeresztességet és a titoktant, Philoval fenntartott kapcsolata arra juttatja, hogy felismerje azok csalikénti fontosságát és jóváhagyta, hogy Philo megszerkessze egy skót lovag fokozat tervezetét . Az eredmény azonban szánalmas volt . Még Weishaupt is zagyvaságnak (kauderwelsche)nevezte a félig-meddig teozófiai értekezést és hieroglifa magyarázatot.(31)
Philo tele van ostobasággal — írja újra —, ami gyenge értelméről árulkodik . Az illuminatus major fokozat után négy, nyomorúságos skót lovag fokozat következik, amit teljes egészében ő szerkesztett . A pap fokozatot legalább ennyire szánalmas régens fokozat követi, de én már négy újabb fokozatot dolgoztam ki, melyek leggyengébbike is nehezebb mint a pap fokozat . Azonban senkinek nem szólok erről, míg nem látom miként alakulnak a dolgok.(32)
Nyilvánvaló az Illumináti szabadkőművességgel szembeni álnoksága . Még a Barruelt Bode értesítései alapján megcáfolni szándékozó Mounier is elismeri ez irányú kétszínűségét :
Weishaupt — írja Mounier — megismerkedett Baron von Kniggével, a híres hannoveri ármánykodóval, kinek nagy gyakorlata volt a szabadkőművesek páholyainak szélhámoskodásaiban . Javallatára új fokozatok adattak a régiekhez és eldöntetett, hogy kihasználják a szabadkőművességet, mit mélyen megvetettek . Elhatározták, hogy az Illumináti fokozataihoz hozzáteszik a bejegyzett tanonc, a szaktárs, a kőműves mester és a skót lovag fokozatot és, hogy azzal fognak büszkélkedni, kizárólag ők birtokolják a szabadkőművesség valódi titkait és megerősítik, hogy a Megvilágosodottság az igaz ős-szabadkőművesség .
„A rend Bajorországban lefoglalt és közzétett iratai bizonyítják — állapítja meg úja Mounier —, hogy az Illumináti a szabadkőművesség alakját használta, de önmagában, saját fokozataik nélkül, csak gyermeteg képtelenségnek tekintette és gyűlölte a rózsakeresztet.” Mint Bode kiváló tanítványa, Mounier is ezt a szemléletet követi és szánja a szabadkőművesek gyerekességét, kik „káptalanosdit játszanak a páholyokban .”
Mindezek fényében, a brit kőművesek miért ragadnak fütyköst az Illumináti mellett és támadnak Robisonra és Barruelre a leleplezés miatt ? Az amerikai Mackey, mint következetes szabadkőműves, kevés rokonszenvet mutat e szabadkőműves áruló iránt : „Weishaupt — mondja — politikai szélsőséges és vallási hitetlen volt és legalább annyira önmaga felmagasztalására szervezte meg társaságát, mint a kereszténység és a társadalmi intézmények megdöntésére.” A lábjegyzetben hozzá teszi, hogy Robison Proofs of a Conspiracy című könyve „e hamis kőmű-vesség természetének kiváló leleplezését tartalmazza .”(33)
Az igazság az, hogy weishaupt a brit szabadkőművesség egyik legnagyobb ellensége volt és őszinte kőművesek semmi jót nem tesznek vele maguknak ha személye vagy szervezete védelmére kelnek .
S most lássuk, a kőművességben viselt szerepüktől eltekintve, az illuminátusok mennyire nevezhetőek nemes eszménykövetőknek, kik az emberiség javáért sóvárogtak .
Az Illumináti Eszméi
Az Illumináti pártolói mindig a rend „csodálatos eszméire” hivatkoznak, amik lépten nyomon feltűnnek írásaiban, és ezzel próbálják alátámasztani, hogy micsoda nagyszerű emberek voltak tagjai .
Ránézésre az Illuminati természetesen tökéletesen tiszteletre méltó szervezetnek tűnik és mi sem könnyebb, minthogy magasztos eszményekről szóló szakaszokat találjunk írásaiban . Az is igaz, hogy sok kiváló személy is volt tagjai között . Azonban mindez csupán a titkostársaságok alapvető kelléke, hogy tiszteletre méltó támogatókat szerezhessenek, kik mit sem tudnak a csoport belső tevékenységéről . Már Abdullah ibn Maymün is ezt a módszert alkalmazta . Frigyes király, Voltaire és filozófus társai csak tovább vitték a régi hagyományt .
Roppant szembe tűnő a Weishaupt, Voltaire és Frederick levelezése közötti hasonlóság . Egyes pillanatokban mindannyian a kereszténység tiszteletét vallják, miközben elpusztításán szorgoskodnak . Voltaire, egyik levelében megrökönyödését fejezi ki d’Alembertnek a Le Testament de Jean Meslier(34) című, keresztény-ellenes röp-irat megjelenése miatt, de egy másikban már arra ösztönzi, hogy ezrével terjessze Franciaországban.(35) Weishaupt gondosan ügyel rá, hogy mindig jóindulatú filozófusnak, néha akár keresztény evangélistának tüntesse fel magát . Csak elvétve feledkezik meg álarcáról és ezek azok a pillanatok, amikor felismerhetjük a vigyorgó szatírt .
Ennek megfelelően, felforgató szándéknak még csak nyomát sem találhatjuk az Illumináti közzé tett szabályzatában . Sőt, határozottan kijelenti, hogy „semmi állam, vallás vagy erkölcs elleneset nem folytat .”
Viszont mi volt Weishaupt valódi politikai elve ? Nem más, mint a mai anarchizmus, miszerint az embernek önmagát kell kormányoznia és az uralkodókat fokozatosan meg kell szüntetni . Azonban mindig gondosan elítéli az erőszakos forradalom gondolatát — mert a legbékésebb módszerekkel akarja elérni célját. Figyeljük meg elmélkedését!
Vadság és durva természet volt az emberiség életének első szakasza, amiben a család az egyedüli társadalom, az éhség és szomjúság még könnyen oltható és az ember teljes mértékben élvezi a két legfőbb jót, az egyenlőséget és a szabadságot . Ebben a helyzetben egészsége volt az egyedüli meghatározó . A boldog ember még nem jutott el odáig, hogy elveszítse józan eszét és magába szívja nyomorúságunk okozóját és indítékát, a hatalomvágyat és az irigységet .
Ezután az ember elvesztette boldog állapotát :
Ahogy a családok népesedtek, kezdett fogyatkozni az élelem . Megszűnt a nomád élet és kialakult a tulajdon . Az emberek szilárdan megállapodtak és a földművelő családokon keresztül közelebb kerültek egymáshoz . Ebből adódóan kifejlődött a beszéd és az együtt élés kapcsán kezdték egymással szemben mérni magukat . Azonban ez lett szabadságuk bukásának okozója . Megszűnt az egyenlőség és az ember addig ismeretlen szükségeket érzett.(36)
Az emberek így, gyerekek módjára, királyok uralma alá kerültek . Az embereknek fel kell nőniük és önkormányzókká kell válniuk :
Miért lenne lehetetlen, hogy az emberiség elérje tökéletességét és önmagát irányítsa ? Miért kellene valakit egész életében vezetni, ha tudná hogyan kell önmagát vezetnie ? (37)
Emellett, az embereknek meg kell tanulniuk hogyan legyenek függetlenek nemcsak a királyoktól, de egymástól is :
Akinek szüksége van a másikra, az rászorul a másikra és ezzel feladja jogait . Tehát a szükség csökkentése az első lépes a szabadság felé . Következésképpen, valószínűleg a vadon élők és a legfelvilágosodottabbak az egyedüli szabad emberek . Az egyén szükséglete csökkentésének tudománya, a szabadság elnyerésének tudománya is.(38)
Weishaupt ezenkívül bemutatja, honnan eredt a hazafiság gonosz érzelme :
A népek és nemzetek kezdetével, a világ többé már nem egy nagy család, nem egyetlen királyság volt . Elszakadt a természet összekötő lánca . Nemzeti tudat lépett az emberi szeretet helyére . Erénnyé vált a szülőföld magasztalása azokkal szemben, kik határain kívül éltek . E szűklátókörű cél érdekében megengedetté vált a külföldiek gyűlölete és kijátszása, mi több, megsértése . Ezen erényt elnevezték hazafiságnak.
Ezt az érzelmi vonalat követve, eljutunk a családhoz és végül az egyénhez :
A hazafiságból kialakult a lokálpatriotizmus, majd a családi szellem és végül az önszeretet . Szűnjön meg a hazafiság és az emberek újra meg fogják tanulni megismerni egymást, eltűnik egymástól való függésük és kibővül a szövetség köteléke.(39)
Láthatjuk, hogy Weishaupt egész elmélete csupán az ember bukásának és ősi boldogsága élvesztesének régi története — új változatban . De, míg a régi vallások a megváltó reményét tanították, addig Weishaupt csakis az embertől várja a visszaállítást . „Az emberek többé már nem az embert szerették, hanem csak egyes embereket . Elveszett a szó"—állapította meg Weishaupt. Weishaupt kőműves rendszeréhen az ember az elveszett szó és a helyreállítást úgy értelmezi, mint az ember önmagára találását . Weishaupt továbbá bemutatja, miképpen jöhet létre az emberiség megváltása :
A bölcsesség titkos tanai e lehetőségek, ezek voltak a természet és az emberi jogok tudástárai, melyeken keresztül az ember megmenekülhet bukásától . A fejedelmek és a nemzetek erőszak nélkül eltűnnek a föld színéről, az emberi faj egyetlen családdá válik és a világ gondolkodó emberek lakóhelye lesz . Egyedül az erkölcs fogja e változást észrevétlenül elérni . Az apa lesz, mint korábban Ábrahám és az ősatyák, családja papja és korlátlan ura és csakis az értelem lesz az ember törvénykönyve . Ez egyik legnagyobb titkunk.(40)
De, miközben teljesen megszünteti az emberen kívüli isteni hatalom elképzelését és kizárólag politikai vonalra szerkeszti rendszerét, Weishaupt gondosan ügyel rá, hogy a keresztény tanok nyílt elutasításával meg ne sértse követői érzékenységét . Minden lehetőséget megragad Krisztus említésére és néha látszólag annyira komoly és szép nyelvezetet használ, hogy az ember majdnem elhiszi őszinteségét .
Felejthetetlenül nagyszerű mesterünk, názáreti Jézus, olyan időben jelent meg a világban, amikor az romlottságba süllyedt . Tanításának követői nem bölcsek, hanem egyszerű emberek voltak, a legalsó osztályból, hogy mindenki lássa, bárki és bármilyen körülmények között megértheti. ... Tanításaihoz méltó, teljesen ártatlan élete által terjeszti hitét és vérével és halálával mindezt megerősíti . Bemutatja az üdvösséghez vezető út két törvényét — szeresd Istent és felebarátodat — és senkitől nem kér ettől többet.(41)
Lutheránus pásztor se mondhatta volna szebben, de Weishaupt írásait egészükben kell tanulmányoznunk ahhoz, hogy láthassuk, tényleg mennyire hitt Krisztus tanításaiban .
Amint láttuk, először arra gondolt, hogy a tűzimádatot teszi az Illumináti vallásává . A kereszténység elképzelése tehát utógondolat lehetett . Nyilván ő is felfedezte, hogy a kereszténységet minden más vallásnál könnyebben ki lehet forgatni . Így a későbbi szakaszokban azt látjuk, hogy magáévá tette a régi hamisságot, miszerint Krisztus kommunista és titkostársasági elmélyült volt. Elmondja, hogy „amikor Jézus a gazdagság megvetéséről prédikál, a gazdagság ésszerű felhasználására tanít bennünket és felkészít az általa bevezetendő vagyonközösségre” —amiben Weishaupt szerint Õ maga is és követői éltek. Viszont e titkos tantételt csakis a beavatottak érthetik meg :
Senki sem rejtette el olyan ügyesen tanításai magasabb jelentését és senki sem vezette az ember útját oly határozottan és könnyedén a szabadság felé mint nagyszerű mesterünk, Názáreti Jézus . Teljesen elrejtette tanítása titkos jelentőségét és természetese következményét, merthogy volt rejtett tantétele is, amint arra a Szentírás több helyen is utal .
Ezután tisztán politikai jelentést ad Krisztus tanításainak :
A Disciplinam Arcani-ban fennmaradt titok és a szavaiban és tetteiben megjelenő cél, hogy az ember visszakapja eredeti szabadságát és egyenlőségét . Senki sem képes megérteni Jézus mennyire világunk Megváltója és megmentője volt .
Tehát Jézus küldetése abból állt, hogy az értelmen keresztül szabaddá tegye az embereket : „Amikor végre az értelem lesz az ember vallása, minden gondunk megoldódik .”
Weishaupt továbbá bemutatta, hogy a szabadkőművességet is lehet ekképpen értelmezni . A Krisztus tanításába rejtett titkos tantétel beavatottakon keresztül maradt fenn, akik „a szabadkőművesség fedezete mögött bújtak meg .” Kőműves hieroglifák hosszú magyarázatában pedig párhuzamot von a Hiram legenda és Krisztus története között . „Akkor megláttam, hogy Hiram Krisztus.” Ezen összegzésének megokolása után még hozzáteszi : „Mindez nagy teret hódít, bár én magam csak nevetni tudok ezen a levezetésen [obwohl ich selbst über diese Explikation im Grund lachen muss].” Weishaupt ezután további saját kitalálású magyarázatokat ad a kőműves rituálékra, köztük bizonyos héber eredetűnek feltételezett szavak elképzelt fordítását, míg végül elmondja : „Hajánál cibálva, az ember sok hasonlóságot bizonyíthat Hiram és Krisztus élete között.” Ennyit a szabadkőművesség legendája iránti tiszteletéről .
Ilyen módon Weishaupt bemutatja, hogy „a szabadkőművesség rejtett kereszténység, legalább is az én hieroglifa magyarázataim tökéletesen megfelelnek ennek . Ahogy én értelmezem a kereszténységek, úgy senkinek sem kell szégyellnie keresztény mivoltát, mert én megtartottam a nevet és értelemmel helyettesítettem .”
De mindez persze csak a Weishaupt által valódinak nevezett szabadkőművesség titka, a hivatalos vonalúval szemben, amit ő teljesen felvilágosulatlannak tart : „Ha a nemesek és kiválasztottak nem maradtak volna a háttérben ... új gonoszság tört volna ki az emberiség soraiban és a régensek, a papok és a szabadkőművesek elűzték volna az értelmet a földről .”
Weishaupt kőműves szervezetében tehát a rend vallásra vonatkozó terveit nem fedik fel puszta szabadkőművesek előtt, hanem csakis az illuminátusoknak. Magasabb hittitkok cím alatt, Weishaupt ezt írja :
Az, aki semmi többre nem jó, mindig is skót lovag marad . Ha azonban különösen szorgalmas szervező [Sammler], megfigyelő és dolgos, akkor pappá lesz . A papok közötti magas elméleti képességűek mágusokká válnak . Õk gyűjtik össze és rendszerezik a magasabb filozófiai módszert és a megvallást, amit a rend majd a világnak ad . Ha e zsenik esetleg uralkodásra alkalmasak, régensek lesznek . Ez az utolsó fokozat .
Philo(Knigge) rávilágít az Illumináti vallásos terveire . Catohoz írt levelében kifejti egy olyan szervezet létrehozásának szükségességét, ami egyformán megfelel a megszállottak és a szabadgondolkodók számára : „hogy mindkét csoportba tartozókat megdolgozhassuk és egyesíthessük, olyan magyarázatot kell találnunk a keresztény vallásra, amit a szabadkőművesség titkává tehetünk és céljainkra felhasználhatunk.” Majd tovább megy :
Azt mondjuk tehát, hogy Jézus új vallást kívánt bevezetni, de csak azért, hogy régi jogaiba állítsa vissza a természetes vallást és az értelmet . Ennélfogva egyetemes szövetségbe akarta egyesíteni az embereket és bölcsebb erényesség, felvilágosultság és előítéletekkel szembeni küzdelem terjesztése által képessé akarta tenni őket saját maguk kormányzására . Tanításának titkos értelme így arra irányul, hogy forradalom nélkül általános szabadságra és egyenlőségre juttassa az emberiséget . Sok olyan szakasz van a Bibliában amit felhasználhatunk és értelmezhetünk és ha elfogadható magyarázatot tudunk adni Jézus tanításainak — legyen az igaz, vagy sem —, megszűnhet a szekták közötti civakodás . Minthogy azonban ezen egyszerű vallást később torzulás érte, a Disciplinam Arcani és a szabadkőművességen keresztül hozzánk eljutott tanítás is torzult és az összes kőműves hieroglifát lehet ilyen értelemben magyarázni . Spartacus nagyon jó adatokat gyűjtött össze és én magam is tettem hozzájuk, ... és így mindkét fokozatot elkészítettem. .. .
Tehát, ha az emberek látják, hogy mi vagyunk az egyedüli igaz keresztények, néhány szóval többet mondhatunk a papok és a fejedelmek ellen . Sikerült elérnem, hogy előzetes kitapasztalás után, főpapokat es királyokat is be tudjak avatni ebbe a fokozatba. A felsőbb misztériumokban (a) fel kell fednünk az istenfélő csalást és (b) be kell mutatnunk a vallásos hazugságok eredetét és kapcsolatait .
Annyira sikerrel járt e csalás, hogy Spartacus diadalmasan írja :
El nem tudod képzelni micsoda fellobbanást kelt pap fokozatunk . A legnagyszerűbb, hogy a hozzánk tartozó protestáns és református teológusok még mindig azt hiszik, hogy a felfedett vallási tanítások a keresztény vallás őszinte szellemét tartalmazzák . Mire rá nem lehet beszélni az embereket ? Soha nem gondoltam volna, hogy új vallás alapítója leszek .
A „felvilágosított” papságra és professzorokra számít legfőképpen a rend munkájának véghezvitelében :
A testvérek befolyásán keresztül, a jezsuitákat leváltották a professzorságból és az ingoldstadti egyetem egész megtisztult tőlük .
Tehát megnyílt az út Weishaupt elmélyültjei előtt .
A kadét intézet is a rend befolyása alá kerül :
Minden professzor az lllumináti tagja, tehát a diákok is azok lesznek .
Továbbá :
Klerikális tagjainknak papi adományokat, hitközségeket és udvari hivatalokat biztosítottunk .
Befolyásunk eredményeként, Aminius és Cortez professzorságot nyert Ephesusban .
. . . . . .
A német iskolák teljesen alá kerültek és tagjaink irányítják őket .
A jótékonysági szervezetet is irányítja .
. . . . . .
Hamarosan magunkhoz vonjuk az egész Bartholomew Intézetet, a fiatal egyházfiak képzőjét . Már megtettük az előkészületeket és jók a kilátásaink . Az intézeten keresztül egész Baváriát megfelelő papokkal láthatjuk el .
De nemcsak a vallás és a szabadkőművesség az Illumináti terjedésének egyedüli eszközei :
Figyelembe kell vennünk miként tudnánk más formában is tevékenykedni ! Ha a cél elérhető, nem számít, hogy milyen álcát használunk, de álcát mindig használnunk kell . Az elleplezésben rejlik erőnk java része . Ennek érdekében mindig más társaság neve mögé kell bújnunk . Egyelőre a szabadkőművesség páholyai a legmegfelelőbbek magas célunkra, mert a világ már hozzászokott, hogy semmi különöset ne várjon tőluk. ... Mint ahogy a római egyház rendjeiben is csak színlelték a vallást, rendünknek is tudományos vagy más, hasonló társaság mögé kell rejtőznie. ... Az így megbújt társaság ellen nem lehet támadást indítani . Eljárás vagy árulás esetén, a vezetőket nem lehet felfedezni. ... Áthatolhatatlan sötétségbe burkoljuk magunkat a kémek és más társaságok ügynökei elől .
Hogy jó fényben tüntesse fel a rendet, Weishaupt különösen hangsúlyozza köztiszteletben álló személyiségek toborzását, és mindenek felett fiatalokét, kiket a legígéretesebbeknek tartott . „A jelölteket nem tudom felhasználni jelenlegi állapotukban, hanem át kell gyúrnom őket.” A fiatalság alakítható a legkönnyebben . „Keressétek a fiatalok társaságát, figyeljétek ki melyik a kedvetekre való és azzal foglalkozzatok!” „Keressétek a fiatal és máris ügyes embereket ! ... Embereinknek megnyerőnek, vállalkozó szelleműnek, érdeklődést keltőnek és ügyesnek kell lenniük .”
Ha lehetséges, legyenek jóképűek—„szép emberek, cœteris paribus. . . .”
Az ilyen emberek általában kellemes modorúak, gyengéd szívűek és, ha más dolgokat jól begyakoroltak, a leghasznosabbak lehetnek vállalkozásunk számára, mert első pillantásra vonzóak . Azonban szellemük n’a pas la profondeur des physiognomies sombres. Viszont kevésbé hajlanak a lázongásra és zavarkeltésre mint a sötétebb arcvonásúak . Ezért kell tudnunk miként használjuk embereinket. Mindenek felett a lélek teli szem és a nyitott szemöldök van a legnagyobb örömömre .
A tanoncok beavatásáról pedig ezt írta :
Előbb így, majd úgy kell beszélnünk és nem szabad elköteleznünk magunkat és felfedni valódi gondolkodásunkat !
Weishaupt szorgalmazza a jelölt érdeklődésének felkeltését is, amint azt a fatimista daik is tették :
Semmi kifogásolni valót nem találok befogadási módszeredben — írja Catohoz — kivéve azt, hogy túl gyors . Fokozatosan kell haladnod, körbe-körbe, mindig izgalmat és várakozást keltve, és amikor a jelölt elkötelezi magát, kínáld fel neki a célt, melyet majd két kézzel megragad .
E módszerrel a hiúságnak is hízeleg, mert az illető megelégedést érez afelett, hogy olyasmit tud, amit senki más .
Ugyanebből az okból hangsúlyozni kell a titkostársaságok fontosságát és a világ sorsában viselt szerepüket .
Az ember a jezsuiták vagy a szabadkőművesek rendje által mutathatja be, hogy a világ eseményeinek főképp a titkos szervezetek a forrásai . Az ember örömet kelthet ha bepillantást enged a rejtett erőkre és titkokra .
Ezen a ponton már „elejthetünk egy-egy bepillantó kijelentést, amit így is, úgy is lehet értelmezni,” mi által a jelölt végül is oda jut, hogy ha lehetőséget kapna egy ilyen szervezethez való csatlakozásra, egyszeriben belépne . „Az ilyes féle társalgásokat gyakran ismételni kell"—állapítja meg Weishaupt .
Az Illuminatus Dirigens befogadási értekezése a hatalomvágyra próbál hatni :
Tökéletesen érti-e, hogy mit jelent titkostársaság vezetőjének lenni, nemcsak a társadalom többé-kevésbé fontos részét kormányozni, hanem minden nemzet és vallás legjobb embereit is, külső erő nélkül uralkodni a világ minden részében szétszórt emberek felett és megbonthatatlanul egyesíteni őket, egyazon lelket és szellemet oltva beléjük ? . . .
Tudja mik a titkostársaságok milyen helyet foglalnak el a világeseményekben ? Tényleg azt gondolja, hogy jelentéktelen, időszakos tünemények ?
De a politikai célok felfedését a magasabb fokozatokra tartogatják . „A kezdők előtt óvatosnak kell lennünk a vallási és politikai könyvekkel. Tervezetemben a magasabb fokozatokra tartogatom ezeket.” Ennek értelmében, a Minerval a következő félrevezető leckét kapja :
Két évi elmélkedés, tapasztalat, beszélgetés, olvasás és felvilágosítás után szükségszerűen azt fogod gondolni, hogy társaságunk végső célja nem kevesebb, mint gazdagságot és hatalmat nyerni és aláásni az egyházi és világi kormányokat és világuralmat szerezni . Ha így képzelted el társaságunkat és efféle várakozásaid vannak, akkor roppantul félrevezetted magad .
A beavató ekkor tudatja a cél tekintetében félrevezetett jelölttel, hogy ha akar, szabadon kiléphet . A vezetők így szűrik ki a törekvő embereket, akik esetleg versenytársaik lehetnének, és így olyan emberekből alakítják soraikat, akik hajlandók vakon követni láthatatlan vezetőiket . „Helyzetem szükségessé teszi — írja Spartacus Catonak —, hogy mindörökre rejtve maradjak a tagok legtöbbje előtt . Kénytelen vagyok mindent öt vagy hat közvetítőn keresztül csinálni.” Oly gondosan őrizte titkát, hogy az Illumináti okmányainak 1786-os lefoglalásáig, a belső koron kívül senki sem tudta, hogy Weishaupt a rend vezetője . Pedig, ha elhisszük megállapításait, az egész idő alatt ő volt a legfőbb vezető . Újra és újra hangoztatja bennfentesei előtt a rend egységes parancsnokságának fontosságát . „Be kell mutatni, ügyes vezető milyen könnyen irányíthat akár ezreket is.” A szervezeti felépítés túloldalon bemutatott ábrájához még hozzáfűzi :
Ketten vannak közvetlenül alattam, kikbe belenevelem egész szellememet . E kettő alatt van másik kettő és így tovább . Ily módon ezreket tüzelhetek fel és hozhatok mozgásba és így kell utasításokat kiadni és a politikában tevékenykedni .
Tehát, mint Abdullah ibn Maymün szervezetének esetében is, emberek tömegét lehet olyan célra igénybe venni amit csak kevesek ismernek .
Most már eleget idéztünk az Illumináti levelezéséből ahhoz, hogy lássuk mik voltak céljai és milyen módszereket használt . A következőkben áttekintjük, mentegetőinek mennyire volt igazuk amikor „szigorú erkölcsű és emberségű személyekként” mutatják be tagjait . Kétségtelen, hogy kiváló férfi volt a rend külső soraiban, de Gould nem ezt vitatja amikor határozottan kijelenti, hogy „a szervezet minden jelentős tagja nagyra becsült köz és magánéleti személyiség volt.” Levelezésük további kivonatai önmagukért beszélnek .
Az Illumináti Jellege
1782 júniusában Weishaupt a következőképp ír Catonak :
Politika és erény kérdésében Kendtek messze elmaradnak . Goldolj bele mi lesz, ha olyan ember, mint Marcus Aurelius rájön mennyire nyomorultul áll (az illuminizmus) Athénban (München) ! Erkölcstelen emberek, kurva hajcsárok, hazudozók, adósok, tódítók és hiú bolondok micsoda gyülekezete él soraik közt . Nem szégyellné-e ilyen társaságban találni magát, ahol a vezetők a legnagyobb várakozást keltik, de a legjobb terveket is ennyire szánalmasan hajtják végre ? És mindezt csupán szeszélyből és célszerűségből . Most mond meg, nem igazam van ?
Végzetes híreket hallok Thébából [Freysing] . A páholyba fogadták a város fenegyerekét, a kicsapongó adós Propertiust, akit Athén, Théba és Erzerum teljes személyzete kikürtöl . D ugyancsak rossz embernek tűnik . Szokratész, akinek a fő embernek kellene lennie [ein Capital Mann], állandóan részeg . Augustus a legrosszabb hírben áll, Alcibiades egész nap a kocsmáros feleségével ül sóhajtozván és epekedvén . Tiberius Korinthoszban meg akarta erőszakolni Democedes nővérét, de a férj rajta kapta . Az Isten szerelmére, mi féle areopagiták ezek ! Mi felsőbb rangúak halálra írjuk, olvassuk és dolgozzuk magunkat, egészségünket, hírnevünket és vagyonunkat áldozzuk az ...-ra miközben ezek az urak gyengeségeiknek adják át magukat, kurválkodnak és botrányt okoznak, de ennek ellenére areopagiták és mindenről tudni akarnak .
Arminiust illetően nagy panaszok vannak. ... Elviselhetetlen, önfejű, szemtelen, hiú bolond .
Celsus, Marius, Scipio és Ajax tegyen amit akar ... senki nem árt annyit nekünk mint Celsus, senkire sem lehet kevésbé hatni mint Celsusra és talán kevesen vannak kik annyira hasznunkra lehetnek mint Celsus. ... Marius makacs és képtelen a nagyobb terv meglátására . Scipio hanyag, Ajaxról meg nem is beszélek. .. Conficius nagyon keveset ér. Túl kíváncsiskodó és roppant lefcses szájú [ein grausamer Schwatzer] .
Agrippát ki kell zárnunk sorainkból, mert az a hír járja ... hogy aranyozott ezüst órát és gyűrűt lopott legyjobb munkatársunktól, Sullától .
Felmerülhet, hogy ezek a levelek csupán a magasztos elmélkedő, hibázó követői gyengesége miatti szánakozását mutaják be, tehát lássuk mit ír Weishaupt önmagáról ! Mariushoz [Hertel] küldött levelében ezeket mondja :
És most, a legnagyobb titoktartás mellett, egy szívemhez közel álló dologról, mi nem hagy nyugodni, teljesen elvonja figyelmemet és elkeseredésbe hajt . Fenn áll a veszélye, hogy elvesztem jó híremet és köztiszteletemet . Gondolj bele, sógornőm gyereket vár (Denken sie, meine ... meine Schwägerin ist schwanger) . Ennek okán Euriphont Athénba küldtem, hogy Rómától házassági engedélyt és promotoriát szerezzen . De mit teszek ha a rendelkezés nem érkezik meg ? Hogyan teszem jóvá amiért csak is én vagyok a felelős ? Már több módon is megkíséreltünk megszabadulni a babától . Euriphon túl félénk, viszont semmi más kilátásom nincs . Ha biztosítani tudnám Celsus hallgatásását, ő segíteni tudna és három évvel ezelőtt igért is ilyesmit . Ha ki tudnál húzni ebből a pácból visszaadnád életkedvemet, tisztességemet, lelki békémet és erőmet a munkához. ... Nem tudom mi az ördög térített le az egyenes útról engem, ki mindig oly elővigyázatos vagyok ilyen helyzetekben .
Nem sokkal később Weishaupt megint ezt írja :
Egyszerre mindenféle csapások szakadnak rám . Most meg meghalt anyám . Halott, esküvő, keresztelő, egyik a másik után, egymás hegyén, hátán . Szép kis kavarodás [mischmasch] .
Ennyit Weishaupt szívének Gould által említett „ritka tulajdonságairól.” S most hallgassuk meg fő társának, Philonak (Knigge báró) elmondását, kit úgy említ a „szabadkőművesség történésze” mint „szeretetre méltó lelkesedőt.” Minden felforgató szervezetben, akár nyílt, akár titkos, bizonyosan elérkezik egy olyan pillanat, amikor a törtető vezetők céljai egymást keresztezik . Az elmúlt 150 év minden forradalmár szervezetének ez volt a sorsa . A Weishaupt és Knigge közötti, ezen elkerülhetetlen beteljesülés idején írta Philo a „legszeretettelibb” Catonak az alábbi sorokat :
Nem Mohamed és A. a Spartacussal való szakadásom oka, hanem Spartacus jezsuita módszerei, ahogy gyakran egymás ellen fordított bennünket annak érdekében, hogy így zsarnokoskodhasson olyan az emberek felett akiknek talán nem volt olyan gazdag képzelőerejük mint neki és nem volt bennük annyi ravaszság és csalafintaság sem .
Philo egyik levele számba veszi Weishauptnak tett szolgálatait :
Spartacus ösztönzésére rózsakeresztesek és volt-jezsuiták ellen írtam, olyan embereket üldöztem, kik nekem soha nem ártottak, zűr-zavart keltettem a Szigorú Szertartásban, hozzánk csábítottam legjobbjaikat, beszéltem nekik értékeiről, hatalmáról, koráról, vezetőinek kiválóságáról és hibátlanságáról, ismereteinek fontosságáról, nézeteinek egyenességéről és nagyságáról. ... Ha elmondanám a rózsakereszteseknek és a jezsuitáknak, hogy ki üldözi őket, ha felfedném jezsuita jellemét az embernek, ki valószínűleg mindannyiunkat orrunknál fogva vezet és törekvő céljaira használ és szükséglete szerint feláldoz minket, ha elmondanám a titkokat keresőknek, hogy semmit ne várjanak, ha felfedném az igazságot azok előtt, kiknek drága a vallás, ha felhívnám a páholyok figyelmét a szervezetre, mely mögött az Illumináti megbújik, ha újra fejedelmekhez és szabadkőművesekhez társulnék ... de elriadok a gondolattól, a bosszúvágy nem visz odáig .
Még a kortárs Mounier és az illumináti-tag,(42) ki Barruel és Lombard de Langres cáfolatára indult, is csak nézeteik további alátámasztására volt képes. Mounier kénytelen elismerni, hogy a közrend aláásása(43) volt a megvilágosodottság valódi célja . Ancien Illuminé megállapítja, hogy Weishaupt machiavelliánus szabályokat követett és a teljes romlottság, az emberi természet alantas és gonosz ösztöneinek való hízelgés volt a céljai elérésére alkalmazott módszere . Nem bölcs átalakító szellem sarkalta, hanem megszállott gyűlölködés minden hatalom iránt .
Az Illumináti iratait olvasva felvetődik a nagy kérdés : miféle erő volt a rend mozgatója ? Még ha elfogadjuk is, hogy a Theodore páholyon keresztül Frederick és a Szigorú Szertartás adta az első indíttatást, Kölmer pedig a keleti szervezetre vonatkozó ismeretet, Weishaupt anarchista filozófiájának forrása akkor is ismeretlen marad . Gyakorta feltételezik, hogy a zsidók voltak a valódi sugalmazók és Bernard Lazare határozottan kijelentette, hogy kabalista zsidók voltak Weishaupt körül . A La Vieille France egyik írója odáig ment, hogy Moses Mendelssohnt, Wesserlyt és a bankár Itziget, Friedlandert és Meyert jelölte meg Weishaupt irányítóiul, azonban semmiféle hiteles bizonyítékkal nem támasztotta alá állítását .
Már rámutattam, hogy az Illuminátiban nem játszott szerepet a Kabala teozófiai oldala . A rend iratai között talált egyedüli kabalista utalás magzat elhajtási eljárásokra, vágykeltő szerek készítésére és mérgező gázokra vonatkozott. Lehetséges, hogy az Illuminati megtanult bizonyos dolgokat a venefic mágiából. Azonban csak ritka esetekben fordult elő, hogy zsidókat beavattak a szervezetbe. Minden arra utal, hogy Weishaupt és két vezető társa, Zwack és Massenhausen, tisztafajú német volt . Mindazonáltal, Weishaupt elképzelései szemmel láthatóan hasonlítanak a Lessing által megírt Falk tételeire . Mindkettőben azonos lenéző mosolyt láthatunk a szabadkőművesség iránt, melyet hatékonyabb rendszerrel kívánnak helyettesíteni . Egyformán elítélik a fennálló burzsoá társadalmi rendet, azonos tervet dolgoztak ki a nemzetek közötti különbség eltörlésére, még darázsfészek hasonlatuk is azonos, és később ezt vette át az anarchista Proudhon is . Viszont joggal vitatható, hogy ezen elképzelések kőműves belső kör szüleményei voltak és Lessing és Weishaupt, tagként, onnan vette át, és bár Falk szájából halljuk, egyáltalán nem júdaista eredetűek .
Azonban Lessing jó barátja és nagy tisztelője volt Moses Mendelssohn-nak is, kit Weishaupt sugalmazójának tartottak . Első ránézésre talán valószínűtlennek tűnik, hogy óhitű zsidó jó szemmel nézte volna Weishaupt felforgató tételeit, azonban Weishaupt egyes elgondolásai nem ellenkeztek az óhitű judaizmus tanításaival . Például Weishaupt elképzelése a családról — amit egyébként roppant elítélt — alapjában véve zsidó felfogás .
Esetleg kifogás emelhető, hogy Weishaupt értelem vallása egyáltalán nem egyeztethető össze az óhitű zsidók patriarkális rendszerével . Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a zsidó felfogás két részre osztja az emberiséget : a kiválasztottak, kikre Isten ígéreteit ruházta és a rajtuk kívül álló nagy többség . Míg az elsőtől a Talmud és Mózes törvényeinek szigorú betartását várják el, addig a másik lényegében abban hisz amiben akar és nem részesül a zsidó születési előjogokból . Moses Mendelssohn ekképpen írt Lavaternek, aki át akarta téríteni a kereszténységre :
Vallásom alapelvei értelmében, nem szabad olyanok megtérítésével foglalkoznom akik nem törvényeink szerint születtek . Rabbijaink arra tanítanak bennünket, hogy kinyilatkoztatott vallásunk írott és szóbeli törvényei csakis nemzetünkre kötelezőek . Az a felfogásunk, hogy a föld többi nemzeteit Isten a természet törvényeihez való ragaszkodásra és az ősatyák vallásának követésére utasította . Rabbijainktól annyira távol áll a térítés vágya, hogy mindannyiunkat arra szólítják fel, erőteljes visszautasítással hárítsunk el bármiféle vallásfelvételi kérelmet .
Weishaupt felfogása pontosan e természet és értelem vallást írta elő .
Az azonban nyitott kérdés marad, hogy Weishaupt kapott-e közvetlen indíttatást Mendelssohntól vagy más zsidóktól . Viszont más Illumináti tagok zsidó kapcsolata vitán felül áll . Mirabeau volt ezek legfontosabbika, aki nem sokkal Mendelssohn halála után érkezett Berlinbe, ahol követői Henrietta Hertz szalonjában fogadták . A francia forradalmat indulásakor támogató ezen zsidók voltak azok, akik rábeszélték Mirabeaut, hogy Mendelssohn dicshimnuszába foglalva, megírja fajtájuk védőiratát .
Summázva tehát, nem látom, hogy az Illumináti kereszténység elpusztítására törő zsidó összeesküvés megtestesülése lett volna, hanem inkább csak a fennálló társadalmi és erkölcsi rend elleni ősi lázadási szellem kitörése, amit esetleg olyan zsidók támogattak, akik előnyszerzési lehetőségét láttak benne . Ugyanakkor, az Illumináti minden olyan mozgalmat kihasznált, ami céljait szolgálhatta . A kortárs Luchet így fejezte ki :
A megvilágosodottak szervezete nem egy szekta tételeit öleli fel, hanem az elkövetett hibákat fordítja saját előnyére, hogy magába gyűjtsön minden olyat, amit az ember csalásra és kétszínűségre feltalált .
Több ennél, hogy az Illumináti nem csupán minden hibák, hamisságok és elméleti árnyalatok összegződése volt, hanem, az embereket cselekvésre késztető, gyakorlati módszereké is . Merthogy nem hangoztathatjuk elég gyakran Hammer, merénylőkről írott szavait :
Az elvek semmit sem érnek, ha csak a gondolatokat zavarják össze, de nem fegyverzik fel a kart . Ha csak a tétlen és filozofálgató elmélkedést nyeri meg a hitetlenség és a szabadgondolkodás, az még nem okozza trónok bukását. ... A törekvő ember előtt mit sem számít az emberek hite, de az viszont fontos, hogy tudja miként fordíthatja e hitet céljának megvalósítására .
Weishaupt nagyon jól megértette ezt . Tudta hogyan ragadja ki minden szervezetből a számára szükséges részt és kovácsolja egybe, egy félelmetesen hatékony rendszerré . Egybe olvasztotta a titoktudók, a manesiták, a modern filozófusok és az enciklopédisták széthulló tételeit, az izmaeliták és az merénylők módszereit, a jezsuiták és a templomosok fegyelmet, a szabadkőművesek szervezettségét és titokzatosságát, Machiavelli elveit és a rózsakeresztesek rejtélyeit . Továbbá tudta, hogyan toborozza rendjébe a meglévő szervezetek megfelelő tagjait és az elszigetelt egyéneket, és formálja őket céljainak eszközeivé. Tehát, az Illumináti hadseregében mindenféle gondolkodású embereket megtalálunk, a költő Goethétől (44) a legdurvább ármánykodóig . Magasztos elmélkedők, társadalom átalakítók,
| Goethe 1780-ban, Szent-János éjszakáján nyert beavatást a szabadkőművességbe . A Royal Masonic Cyclopædia megjegyzi : „Két klasszikus író létezik, Lessing és Goethe.” A New England and the Bavarian Illuminatiban Dr. Stauffer rámutat (172.o.), hogy Engel (Geschichte des Illuminatenordens) és Le Forestier (Les Illuminés de Bavière) teljességgel megalapozta Goethe és az Illuminéti kapcsolatát . Lehetséges, hogy Faust egy kiábrándult illuminátus beavatásának története lenne ? |
Habár nem Weishaupt találmánya volt, amennyire tudjuk, ő volt az, aki nyugaton működő rendszerré alakította az áskálódás keleti hagyományát . Azóta ezt a módszert használják a világforradalmárok egymást váltó csoportjai. Következésképpen, meggyőződésem erősebb mint valaha, hogy az Illumináti játszotta a legfontosabb a szerepet a világforradalomban . Összehangoló módszerei nélkül a filozófusok és az enciklopédisták időtlen időkig folytathatták volna kirohanásaikat a trón és az oltár ellen, a martinisták idézgethették volna szellemeiket, a mágusok szavalhatták volna varázsigéiket, a szabadkőművesek kiáltozhattak volna az egyetemes testvériségről . Mindez nem vezetett volna fegyveres felkeléshez és nem hajtotta volna a dühödt népet Párizs utcáira . A bizonytalan felforgató elmélet csak azután vált tevékeny forradalommá, hogy Weishaupt követei szövetségre léptek az orleanista vezetőkkel .
1. Barruel, III. XI.o. Gaultiert idézvén.
2. Silvestre de Sacy, “ Mémoires sur la Dynastie des Assassins,” in Mémoires de l’Institut Royal de France, Vol IV . (1818)
3. History of Freemasonry, III. 121.
4. Mémoires sur le Jacobinisme Vol. III. 9.
5. Ibid., III. 55, 56.
6. Essai sur la Secte des Illuminés, 28-39.o.
7. „A jezsuiták legnagyobb ellenségeink.” Spartacus levele. Originalschriften, 306.o.
8. Fuguier : Histoire de Merveilleux, IV. 77.
9. Originalschriften des Illuminatenordens, 230.o.
10. Ibid., 331.o.
11. In World Revolution I suggested a resemblance between the Jewish calendar and that of the Illuminati . This was an error; the Jewish calendar was adopted by the Scottish Rite, which, as we have seen, derived partly from Judaic sources.
12. Thus Zwack (alias Cato) writes : “ We have not only hindered the enlistings of the Rose-Croix but rendered their very name contemptible .”—Originalschriften, p.8.
13. Originalschriften, 363.o . Az Illumináti levelezésében mindig ez a jel helyettesíti az illuminizmust.
14. Ibid., 202.o.
15. Ibid., 331.o.
16. Waite : „ Freemasonry and the Jewish Peril,” The Occult Review 1920. szeptember, 152.o.
17. Mémoires de Mirabeau écrits par lui-même , par son. père, son oncle et son fils adoptif, et précédés d’une étude sur Mirabeau par Victor Hugo, Vol. III. 47 (1834).
18. I have expressly made use of M. Barthou’s résumé instead of making use of my own, lest I should be said to have made judicious selections in order to suit the purpose of showing the resemblance between this Memoir and the passage from Mirabeau’s other writings which follows . But M. Barthou’s impartiality cannot be impugned, for he appears to know nothing about the Illuminati or Mirabeau’s connexion with them, and regards the Memoir in question as solely the outcome of Mirabeau’s mind which had “ ripened ” since 1772.
19. F. Barthou, Mirabeau. p. 57.
20. In the Memoir drawn up by Mirabeau quoted above we find this passage : “ It must be a fundamental rule never to allow any prince to enter the association were he a god for virtue .”—Mémoires de Mirabeau, III 60.
21. Histoire de la Monarchie Prussienne, V. 99.
22. Henri Martin : Histoire de France, XVI. 533.
23. Louis Blanc : Histoire de la Révolution Française, II. 84.
24. History of Freemasonry, III. 121.
25. Originalschriften, 258.o . Ibid., 297.o.
26. Ibid., 285.o . Ibid., 286.o.
27. Originalschriften, p. 300 . It seems that when a Freemason appeared likely to fall in with the scheme of Illuminism, he was soon allowed to know of the further system . Thus in the case of “ Savioli ” “ Cato ” writes : “ Now that he is a Mason I have put all about this before him, shown him what is unimportant and at this opportunity taken up the general plan of our, and as this pleased him I said that such a thing really existed, whereat he gave me his word that he would enter it .”—Originalschriften, p. 289.
28. Ibid., 303.o .
29. Ibid., 361.o . Ibid., 363.o.
30. Originaschriften, 360.o . Ibid., 200.o.
31. Nachtrag von weitern Originalschriften, I. 67.
32. Ibid., 95.o.
33. Lexicon of Freemasonry, p. 142 . See also Oliver’s Historical Landmarks of Freemasonry, I. 26, where the Illuminati are rightly included amongst the enemies of Masonry . Nevertheless, both Mackey and Oliver proceed to revile Barruel and Robison as enemies of Masonry, and in order to substantiate this accusation Oliver descends to the most flagrant misquotation . For if we look up in the original the passages he quotes on page 382 from Robison and on page 573 from Barruel as evidence of their calumnies on Masonry, we shall find that they refer respectively to the Rose-Croix Cabalists and the Illuminati and not to the Freemasons at all ! See Robison’s Proofs of a Conspiracy, p. 93, and Barruel’s Mémoires sur le Jacobinisme (1818 edition), II. 244.
34. Œuvres Complètes de Voltaire XLI. 153.
35. Ibid., 165, 168.o.
36. Nachtrag von weitern Originalschriften,II. 54-57.
37. Ibid., 82.o .
38. Ibid., 59.o . Ibid., 63.o.
39. Nachtrag von weitern Originalschriften, II. 65.o . Ibid., 67.o.
40. Ibid., 80,81.o.
41. Nachtrag von weitern Originalschriften, II. 98, 99 . A továbbiakban, a következő lábjegyzetig, minden idézet ebből a könyvből való.
42. A nagyon érdekes La Vérité sur les Sociétés Secrètes en Allemagne, par un Ancien Illuminé szerzője.
43. De l’Influence attribuée aux Philosophes, aux Francs-Maçons et aux Illuminés sur la Révolution de France, 181.o.
44. Goethe 1780-ban, Szent-János éjszakáján nyert beavatást a szabadkőművességbe . A Royal Masonic Cyclopædia megjegyzi : „Két klasszikus író létezik, Lessing és Goethe.” A New England and the Bavarian Illuminatiban Dr. Stauffer rámutat (172.o.), hogy Engel (Geschichte des Illuminatenordens) és Le Forestier (Les Illuminés de Bavière) teljességgel megalapozta Goethe és az Illuminéti kapcsolatát . Lehetséges, hogy Faust egy kiábrándult illuminátus beavatásának története lenne ?