Az előző fejezetekben bemutattam, hogy a keresztény kor kezdetétől milyen fontos szerepe volt a zsidó Kabalának a titokkereső és keresztény-ellenes szektákban . Itt az ideje, hogy megvizsgáljuk milyen szerepet játszott a zsidó befolyás a forradalmakban . Csupán e kérdés feltétele a zsidóellenesség vádját váltja ki, pedig a zsidó író, Bernard Lazare is rámutat az ilyen vádak alaptalanságára :
Ez választja el a tárgyilagos történészt az anti-szemitizmustól . Az anti-szemita azt mondja : „A zsidó a forradalmak előkészítője, szervezkedője és fő tervezője .” A tárgyilagos történész viszont arra korlátozza figyelmét, hogy szellemét, jellemét, filozófiája természetét és vallását figyelembe véve milyen szerepet vállalt a zsidó a forradalmi tevékenységben és mozgalomban.(1)
Azonban maga Lazare is azon véleményének ad hangot, hogy :
Megalapozottak az anti-szemiták panaszai . A zsidók forradalmi szelleműek és tudatosan vagy tudtukon kívül a forradalom ügynökei . Azonban e panasz bonyolódik, mert az antiszemitizmus azzal vádolja a zsidókat, hogy ők a forradalom okozói . Vizsgáljuk meg mennyire igaz ez a vád...(2)
Ismereteink fényében mindenképp képtelenség lenne a zsidók rovására írni Catiline, vagy Gracchi összeesküvését, Jack Straw felkelését, Wat Tyler és Jack Cade lázadását, vagy a német parasztháborúkat . Habár történelmi vizsgálat esetleg feltárhatna bizonyos rejtett befolyásolókat — nem szükségszerűen zsidókat . A sérelmek és más forradalmi okok mellett, a zsidóktól függetlenül is élt a forradalmi szellem . Mindenkor és minden országban voltak bajkeverők .
Mindazonáltal nem lehet figyelmen kívül hagyni a zsidók szerepét a modern forradalmakban . Befolyásuknak kettős természete volt : pénzügyi és titokkutatói . A közép-kor folyamán mint varázslók és mint uzsorások vívták ki a keresztény világ rosszallását . Korunkban is ugyanilyen befolyásuk tapintható ki a tizenhetedik századtól kezdődő forradalmi mozgalmak hátterében . Ha bármikor pénzt lehetett csinálni a társadalmi vagy politikai felfordulásból, láthattuk, hogy gazdag zsidók álltak a nyerő fél mögött . Ha a keresztény fajták saját intézményeik ellen fordultak, a zsidó rabbik, filozófusok, professzorok és titokkeresők mindig támogatásukat adták az ügyhöz . Tehát nem szükségszerűen a zsidók hozták létre az ilyen mozgalmakat, de mindig tudták hogyan használják ki saját céljaikra .
Ekképpen láthattuk, hogy a nagy felkelésben nem Cromwell vasbordájúi, vagy államtanácsának tagjai között találtuk őket, hanem pénzt és értesülést szolgáltattak a lázadóknak, hadi szállítók, uzsorások és szuperkémek voltak . Avagy, ahogy Lucien Wolf szépítgetően megjegyezte, rendkívüli hatékonyságú, politikai hírszerzők voltak . Wolf úgy beszélt Carvajalról, mint az ország nagy zsidójáról és elmondta, „kereskedelmi ügyleteinek széles hálózata és a világ többi rejtett zsidóihoz fűződő kapcsolta páratlan lehetőséget biztosított számára, hogy értesüléseket szerezzen a ellenségről .”(3)
Nyilvánvaló, hogy az e fajta „titkos szolgálat” számba veendő rejtett erővé tette a zsidókat, amit csak fokozott, hogy a körülöttük élők gyakorta még csak létükről sem tudtak . Szükségük volt ezen elővigyázatosságra, mert abban az időben hivatalosan nem élhettek Angliában . 1290-ben I. Edvárd kiutasította őket és háromszáz évig száműzöttek voltak . A rejtett zsidók, avagy marránók, kik Spanyolországból jöttek, az országban maradhattak és ügyesen felvették környezetük színezetét . Wolf megjegyzi, hogy titokban rendszeres zsidó istentiszteletet tartottak rejtettzsinagógáikban . „A nyilvánosság előtt azonban Carvajal és társai, a spanyolországi és portugáliai titkos zsidók gyakorlatát követték és római katolikusnak adták ki magukat, rendszeresen látogatván a spanyol követség kápolnájában tartott miséket .”(4) De amikor az Anglia és Spanyolország közötti háború kényelmetlenné tette helyzetüket, azonnal ledobták a kereszténység álarcát és kijelentették magukról, hogy a zsidó hit követői .
Minthogy a zsidók ugyanerre a korra várták a messiás eljövetelét, úgy tűnik felmerült bennük, hogy esetleg Cromwell ez a személy . Következésképpen, követeket küldtek a Cambridge-i levéltárba, hogy kutassák ki, zsidó származású-e Cromwell.(5) Miután kiderült, hogy nem, az amszterdami kabalista rabbi, Manasseh ben Israel(6) kérvényt küldött Cromwellhez, hogy engedje vissza a zsidókat Angliába . A levélben ügyesen hangsúlyozta micsoda megtorlás vár azokra, akik megsértik Izrael népét és milyen jutalmat kapnak azok, akik pártját fogják . Bizonyára nem voltak hatástalanok ezen indokok, mert Cromwell hitt bizonyos babonákban és bár megtagadta a Szent-Pál székesegyház és a Bodleian Könyvtár eladását — mert kevésnek találta az általuk kínált 500.000 fontot(7) —, mindent megtett újra bebocsájtásuk érdekében . Ebben heves ellenkezésbe ütközött és a zsidók láthatóan csak II. Károly trónra lépése után kaptak engedélyt a tömeges bevándorlásra és teljes jogot . II. Károly természetesen igénybe vette pénzügyi segítségüket.(8) 1688-ban az amszterdami zsidók hitelükkel támogatták Vilmost II. Jakab elleni hadjáratában . Hálából Vilmos sok zsidót vitt magával Angliába . Egy zsidó író azzal büszkélkedett, hogy „olyan király uralkodott, aki a zsidók lekötelezettje királyi koronájáért .”(9)
Mind ebben lehetetlen összefüggő politikai tervre bukkanni . A zsidók nyilván nem egy tábort támogattak kitartóan, hanem igyekeztek megvetni a lábukat mindegyik táborban és minden olyan vállalkozást támogattak amiből hasznuk származhatott . De, még ezen anyagi céljaik közé is ősi messiási álmaikat keverték . Érdemes megfigyelni, hogy a köztársaság ellenfeleit, a „szintezőket” is ugyanez a messiási elmélet hatotta át . A szekta írásaiban gyakran találunk olyan jelszavakat, mint „Izrael engedtessék szabadon,” „Elkezdődött Izrael újjáépítése .” Gerard Winstanley, a csoport egyik vezetője, apostoli levelet írt „Izrael tizenkét törzséhez, melyek szívükben megmetéltek és a világban szétszóródtak a Föld nemzetei között,” és megígérte nekik „Dávid királyt, kire régóta vártak .” A másik vezető, Everard, Lord Fairfax előtt kijelentette, hogy a zsidó fajtához tartozik.(10) Igaz, hogy a szintezők megvallott keresztények voltak, de, a bajor Illuminátihoz és a mai keresztény szocialistákhoz hasonlóan, ők is azt állították, hogy Krisztus a kommunista stílusú, egyenlősítő tételek szerzője . „Jézus Krisztus minden emberek megmentője, a legnagyobb, legelső és legigazabb leveller, aki valaha is a világhoz szólt .” A szintezők állítólag a német anabaptistáktól származtak . Claudio Jannet, német forrásokra hivatkozva bemutatja, hogy zsidók is voltak az anabaptisták között . „Elragadta őket a keresztény név gyűlölete és azt képzelték, hogy tűztenger közepette valósul meg az izraeli királyság visszaállításáról szőtt álmuk .”(11) Akár így volt, akár nem, annyi bizonyos, hogy a tizenhetedik század közepére Európa minden részét áthatották a júdaizmus misztikus elméletei . Létezett-e kabalista központ, ahonnan e tanok kisugárzódtak ? Fordítsuk tekintetünket kelet felé és lássuk !
A tizenhatodik század óta nagy számú zsidó telepedett le Lengyelországban és Zaddik vagy Ba’al Shem néven csodatevők egész sora jelent meg . Az utóbbi név azt jelöli, hogy az illető a Név ura . A lengyel/német zsidóktól eredt és azon kabalista hitre utalt, miszerint a Tetragrammaton kiejtésével csodálatos dolgokat lehet tenni .
A kabalista hagyomány szerint egyes szentséges vagy tudós zsidók büntetlenül igénybe vehették a szent nevet . A Ba’al Shem következésképpen azt jelölte, aki megszerezte ezt a hatalmat és amulettek készítésére, szellemek megidézésére és bizonyos betegségek gyógyítására használta . Lengyelország és különösen Podólia — ami akkor még nem volt Oroszország része — kabalista központtá vált és rendkívüli titoktani mozgalmak sorozata követte egymást . 1666-ban, amikor a világ zsidósága még mindig a messiási korszak közeledtét várta, egyszerre megjelent Shabbethai Zebi és mindent felkavart . Egy smyrnai baromfi tartó, nevezett Mordecai, fia volt és kikiáltotta magát a beígért . messiásnakHatalmas támogatásra talált nemcsak a palesztinai, egyiptomi és kelet-európai zsidók között, de még a keményfejűeurópai spekuláns zsidók között is.(12) Samuel Pepys Naplójában megemlíti, hogy a londoni zsidók fogadásokat tettek egy bizonyos smyrnai személy világkirállyá választására és igaz messiássá való kikiáltására.(13)
Shabbethai szakértő kabalista volt és ki merte ejteni Jehova kimondhatatlan nevét . Azt tartottak róla, hogy bámulatos hatalma volt és bőre különleges illatszert bocsájtott ki és, hogy állandóan a tengerben fürdött és örök eksztázisban élt . Shabbethai felvette a királyok királya címet és jogigényével ketté szakította a zsidóságot . Sok rabbi kiátkozta és azok, akik hittek benne, keserűen kiábrándultak, amikor a szultán felhívta, hogy mérgező nyilakkal szembeni kiállással bizonyítsa messiási mivoltát, de ő egyszeriben elvetette a zsidó hitet és kijelentette magáról, hogy mohamedán . Azonban csak részleges volt átkeresztelkedése, mert „alkalmakként hithű mohamedánnak mutatkozott és a júdaizmus pocskondiázta, máskor viszont mint hittestvér lépett kapcsolatra zsidókkal .”(14) Ilyen módon megtartotta szövetségét a mohamedánokkal és a zsidókkal is . Azonban a rabbik aggódtak a júdaizmus sorsa miatt és elérték, hogy a szultán fogságba zárassa egy Nándorfehérvár melletti kastélyban, ahol 1676-ban kólikában meghalt.(15)
A messiás életének prózai befejeződése még nem jelentette azt, hogy teljesen kihunyt volna követőinek lelkesedése . A mozgalom a következő századig folytatódott . Lengyelországban új erővel tört ki a kabalizmus . További Zaddikok jelentek meg, ezek közül is Podolia Israel volt a leghíresebb, akit úgy ismertek mint Ba’al Shem Tob, avagy Besht, ami neve kezdő betűinek összetétele volt . 1740-ben ő alapította a Hasid szektát .
Besht szemben állt a szűklátókörű rabbikkal és a Zohart jelölte meg indíttatása forrásául, de nem ragaszkodott szigorúan a Kabala tételéhez, hogy a világegyetem Isten kisugárzása, hanem egyfajta panteizmust fejlesztett ki . Kijelentette, hogy a világ maga Isten és a gonosz Istenben létezik, minthogy a gonosz önmagában nem rossz, csak az emberrel való kapcsolatában válik azzá . A bűn tehát nem létezik .(16) Ennek eredményeként Besht követői — halálakor már valami 40.000 — új szenteknek nevezték el magukat és félre dobták nemcsak a Talmud szabályait, de mindenféle erkölcsi és tisztességi kötöttséget is.(17)
A kor másik Zaddikja volt Heilprin, alias Satanovi Joel Ben Uri, aki szintén azt állította magáról, hogy a szent név segítségével csodákat tud tenni . Számos tanítványt gyűjtött maga köré, „kik halála után szélhámos csoportot alakítottak és szemérmetlenül kiszipolyozták kortársaik hiszékenységét .”(18)
A frankisták alkották a legfontosabb kabalista csoportot . Néha úgy is nevezik őket mint Zoháristák vagy megvilágosodottak,(19) mert ragaszkodtak a Zohárhoz, avagy a Fény Könyvéhez . A megelőző századi hamis messiáshoz való ragaszkodásuk miatt, születési helyükön, Podoliában, Shabbethan Zebistáknak is hívták őket mert ragaszkodtak a megelőző századi hamis messiáshoz — ami valójában „kőműves szervezethez hasonló titkos körökben megőrzött eretnekség"(20) volt . Jacob Frank volt a szekta alapítója Frank . 1755-ben született, pálinka főzéssel foglalkozott és jól ismerte a Kabala tantételeit . Sok követőt talált Podoliában és keleti kényelemben élt, bár gazdagságának forrását soha sem fedte fel . A rabbik üldözték, ami a keresztény papok rokonszenvét váltotta ki iránta . Így Kaminick püspök könyörületére bízta magát és nyilvánosan elégette a Talmudot, kijelentvén, hogy csakis a Zohárt ismeri el, ami állítása szerint elfogadta a szentháromság tételét . „Ekképpen, a zoháristák a három istenség egyikének tekintették a megváltó messiást, de azt már nem mondták el, hogy a messiás alatt ők Shabbethai Zebit értik .”(21) A püspököt nyilván félrevezette ez a csel és 1759-ben a zoharisták megkeresztelkedtek, beleértve Frankot is, aki felvette a József nevet . A frankisták hamissága hamar kiderült, mert továbbra is csak egymás között házasodtak és Frankot tisztelték mint szent mestert.(22) Nyilvánvalóvá vált, hogy míg a felszínen katolikusnak vallották magukat, addig titokban megtartották júdaizmusukat.(23) Mi több, az is kiderült, hogy Törökországban Frank megpróbálta mohamedánnak kiadni magát . „Emiatt Varsóban letartoztatták és egyházi bíróság elé állították hamis átkeresztelkedése és ártalmas eretnekség terjesztése miatt .”(24) Azonban őt nem érte olyan korai halál mint elődjét, Zebit és börtönből való szabadon bocsájtása után tovább folytatta a keresztények hiszékenységének kihasználását . Gyakran utazott Bécsbe lányával, Évával, akinek sikerült rászednie az istenfélő Mária Teréziát. Azonban itt is kiderültek Frank szektás tervei(25) és kénytelen volt elhagyni az országot . Végül Offenbachban telepedett le és a zsidók bőkezű támogatásából újra fényűző életet élt,(26)
több száz gyönyörű zsidó fiú és lány kíséretében . Elmondás szerint rendszeresen hoztak hozzá kincseket kocsiszámra, főképp Lengyelországból . Naponta szabadtéri istentiszteletet tartott ragyogó pompa közepette . Nemes mének által húzott harci szekérrel járt és tíz-tizenkettő hulan ment vele, aranytól csillogó, piros vagy zöld egyenruhában . Követői halhatatlannak tartották, de 1791-ben elhunyt . Ragyogó temetése volt és 800-an követték a halálban.(27)
Lehetetlen a lengyel- és németországi varázslók életét tanulmányozni anélkül, hogy figyelembe vennénk franciaországi társaikat . Azonnal szembe tűnik Baron von Offenhach, Comte de Saint-Germain és Comte de Cagliostro hasonlósága . Mindhárman azt állították, hogy csodákat tudnak tenni, mindannyian nagy pompában éltek és vagyonuk ismeretlen forrásból származott . Egyikük mindenképpen zsidó volt, de a másik kettőt is annak tartották és mindhárman kabalisták voltak . Mi több, mindhárman éveket töltöttek Németországban és mialatt Frank Offenbachként Frankfurt közelében élt, Cagliostrót a várostól nem messze, egy földalatti kamarában beavatták a Szigorú Szertartásba . Cagliostro korábban járt Lengyelországban is. Azt kellene hinnünk, hogy mindezen emberek, ennyire hasonló éltpályájukban nem találkoztak egymással, pedig azonos korban és azonos helyen éltek ? Csupán véletlen egybeesés lenne, hogy e lengyel- és németországi zsidó kabalisták és csodatevők a franciaországi mágusok felemelkedésével azonos korban éltek ? Az is csak véletlen lenne, hogy Martines Pasqually 1754-ben alapította kabalista szektáját, Jacob Frank pedig 1755-ben ?
Zsidó forrásokból tudjuk hogy Ba’al Shem Heilprin-nek, Ba’al Shem Tobnak és Jacob Franknak sok tanítványa és követője volt . Bizonyára közöttük kell keresnünk az Európát elárasztó titokzatos mágusok eredetét .
Feltehető a kérdés, milyen bizonyíték van rá, hogy a Ba’al Shemek vagy a kabalisták kapcsolatban álltak a kőművesekkel vagy a titkostársaságokkal ? A válasz erre az, hogy a legfontosabb Ba’al Shem, „minden zsidók vezére,” a szabadkőművesség beavatottja volt és közvetlen kapcsolatban állt a titkostársaságok vezetőivel, s ezt okmányok bizonyítják . Ha tehát sem Saint-Germainről, sem Cagliostroról nem bizonyíthatnánk, hogy zsidó volt, előttünk áll egy személy, aki mindkettőjüknél fontosabb volt e mozgalomban és akiről kétséget kizáróan tudjuk mely nemzetségbe tartozott .
Egy kabalista zsidó volt e rendkívüli személyiség, kit londoni Ba’al Shemként ismertek . Hayyim Samuel Jacob Falk volt teljes neve, de hívták Dr. Falknak, Falcnak, de Falknak vagy Falkonnak is . 1708-ban született, valószínűleg Podoliában . Zsidó kortársai Shabbethai Zebi messiás követőjének tartották, ami világosan mutatja, hogy kapcsolattan állt a podóliai zoharistákkal . Falk tehát nem elszigetelt jelenség volt, hanem egy csoport része . A Zsidó Enciklopédia ekképpen összegezte a londoni Ba’al Shem személyét :
Falk azt állította magáról, hogy varázserővel bír és meg tudja találni az elrejtett kincseket . Archenholz (England und Italien, I. 249) elbeszél bizonyos csodákat, amiket Falk, Brunswickben, szeme láttára cselekedett, és amit ő különleges kémiai ismeretnek tulajdonít . Egy alkalommal, Vesztfáliában boszorkányság miatt máglya halálra ítélték Falkot, de Angliába menekült . Itt tárt karokkal fogadták és gyorsan hírnévre tett szert mint kabalista és csodatevő . Sok történet forgott közszájon képességeiről . Elérte, hogy egy kis gyertya hetekig égjen . Varázsigéi szénnel töltötték meg pincéjét, a zálogosnál hagyott ezüst tányér visszamászott házába . Amikor tűzvész fenyegette a zsinagógát, négy héber betűjelet írt az ajtó oszlopaira és ezzel megmentette az épületet.(28) [Nyilvánvalóan a Tetragrammaton]
1742-es londoni megérkezésekor Falk látszólag vagyontalan volt, de hamarosan meggazdagodott és kényelmes házban élt a Wellclose téren . Naplója ma is megvan a United Zsinagóga könyvtárában . Titokzatos utazásokról olvashatunk benne, melyek során az Epping erdőbe ment találkozókra . Azt mondják, egyik ilyen útja során kiesett a kocsi egyik kereke, de Falk utasította a kocsist, hogy hajtson tovább, a kerék pedig az erdőig követte őket .
Túl sok történet van Falk csodálatos képességéről ahhoz, hogy itt mind bemutassuk őket, de egyik lelkes zsidó tisztelőjének, Sussman Shesnowzinak, fiához Lengyelországba írt levele is megfelel jó hírnevének érzékeltetéséhez :
Halld meg szeretett fiam, a bámulatos tehetséggel felruházott ember történetét, aki talán már nem is ember, hanem megigéző fény ... szent fény, szentséges ember .. ki jelenleg Londonban lakik . Habár szóbősége és Jeruzsálem lakóira jellemző beszéde miatt nem tudtam teljesen megérteni őt. ... Kamaráját ezüst gyertyák világítják meg a falon, közepén pedig nyolc ágú kimunkált ezüst lámpa van . Noha csak egy napra és egy éjszakára elegendő olaj volt benne, három hétig egyfolytában égett . Egy alkalommal étel és ital nélkül hat hétre elzárkózott házában. Amikor az idő lejártával tíz ember házába rendelt, egy fajta trónon ülve találták, fején arany turbánnal, nyakán arany lánccal, amin egy szent nevekkel tele vésett ezüst csillag volt . Bizony mondom ez az ember egyedül áll nemzedékében, merthogy szent rejtelmeket ismer . Nem is tudom elmondani neked az összes csodákat, miket tett . Hálás vagyok, hogy egyáltalán befogadtak azok közé, kik bölcsességének árnyékában ülhetnek . Tudom, hogy sokan elhiszik amiket elmondok, de azok, kik nem foglalkoznak a rejtelmekkel, nevetni fognak rajtuk . Tehát körültekintően cselekedj fiam és csak tanult és megfontolt embereknek mutasd meg levelem . Itt Londonban is csak azok ismerik ezeket a dolgokat, kik szövetségünkbe tartoznak .
A zsidó közösség, köztük a főrabbi és az új zsinagóga rabbija, Falk iránti nagy tisztelete keserűséget váltott ki a hitsorsos Emdenben, aki elítélte Falkot mint hamis messiás követőjét és a keresztény hiszékenység kiszipolyozóját .
Falk [írta levelében Lengyelországba] a gyakorlati Kabala elmélyültjének kiadva magát érte el helyzetét és azt állította, hogy eldugott kincseket tud megtalálni . Állításaival megmételyezett egy gazdag vezetőt, kinek elcsente vagyonát, úgy hogy végül a rabbi jótékonyságára szorult . Ennek ellenére, gazdag keresztények Falkra költötték pénzüket, miközben ő szövetségeseire fordította mindazt, hogy hírnevét terjesszék .
Általánosságban Falk láthatóan rendkívüli óvatossággal kezelte a tudása iránt érdeklődő keresztényeket és Zsidó Enciklopédia megjegyzi : „Archenholz említi, hogy a korona herceg Falkhoz folyamodott a bölcsek köve keresésében, de visszautasíttatott .” Mindazonáltal Hayyum Azulai elmondja (Ma’gal Tob, 13b) :
Hogy amikor 1778-ban Párizsban Marchesa de Crona elmondta neki, hogy a londoni Ba’al Shem megtanította a Kabalára . Falk láthatóan bensőséges kapcsolatban állt a különös utazóval, Theodor de Neuhoff báróval. ... A londoni bankár, Aaron Goldsmid(29) és fiai voltak Falk legfőbb barátai . Zálogháza és szerencsés spekulációja jelentős vagyont eredményezett Golsmidnek . Nagy összeget hagyott jótékonyságra és a londoni United Zsinagóga még ma is évente osztogat szegényekre hagyott pénzéből .
Mind ebből semmi nem utal arra, hogy Falk fekete mágus lett volna . Meglepő tehát, hogy The Gentleman’s Magazine 1762 szeptemberi számában megjelent, zsidó kabalistáról szóló szörnyű beszámolóról Dr. Adler arra következtet, hogy az „nyilván Dr. Falkról szól, bár nevét nem említi .”(30) A cikk úgy mutatja be a kabalistát mint „megkeresztelkedett zsidót, ki a világ legnagyobb gazembere és szélhámosa volt,” kit „mindenhol bebörtönöztek, Németország minden államából kitiltottak és gyakran úgy megkorbácsoltak, hogy hátáról teljesen lement a bőr és új kellett nőjön helyére, de ennek ellenére mégsem hagyott fel gazságaival, hanem még rosszabbodott .” Az író elmondja, hogy a kabalista felajánlotta neki, hogy megtanítja bizonyos rejtelmekre, de mielőtt „eme isteni rejtelmekkel való kísérletezésbe fogott volna,” figyelmeztette, hogy „tisztátalanként kerüljék a templomokat és az imahelyeket ” Ezután erős esküvel kötelezte beavatottját, majd közölte vele, hogy egy protestánstól lopja el héber Bibliáját és „egy tisztességes protestáns ereiből szerezzen egy fontnyi vért .” A beavatott ezután meglopott egy protestánst, de saját magától vett vért és azt adta a . varázslónakEkképpen írja le a lejátszódott ceremóniát :
Másnap este 11 órakor mindketten kertembe mentünk, ahol a kabalista véremmel bemázolt keresztet állított fel mind a négy sarokba, a kert közepébe pedig háromszoros kört vont. ... az első körbe héberül beírta Isten neveit . A másodikba az angyalokét, a harmadikba pedig Szent-János evangéliumának első fejezetét . Mind ezt az én véremmel .
A kabalista által egy kecskén végrehajtott szörnyűségek túl borzalmasak ahhoz, hogy itt leírjam őket . Valójában az egész történet zagyvaságok gyűjteményének tűnik és nem is lennének említésre méltóak ha Dr. Adler nem vette volna komolyan őket mint a nagy Ba’al Shem jellemzőit .
Falk 1782. április 17-én halt meg . Sírfelirata azt mondja : „Itt nyugszik egy tiszteletre méltó ember, egy nagyszerű személyiség, ki keletről jött és a Kabala nagy bölcse volt . Neve ismert a világ minden sarkában .”
Kiemelkedő személy leírása ez, aki képességei folytán ismert volt Angliában, Franciaországban és Németföldön, kit egy királyi herceg a bölcsek kövéért keresett fel, kit saját fajtája úgy tartott számon mint nemzedéke egyedülálló tudású tagját . De, míg Saint-Germain és Cagliostro neve megtalálható a tizennyolcadik századi mágusok minden írásában, addig Falkot csak kizárólagosan kőműves vagy júdaista művek említik, amelyeket nem közforgalomra szántak . Nem André Baron szólásának igazságára utal-e ez? : „Ne felejtsük a titkostársaságok örökös szabályát, hogy az igazi szervezők soha nem fedik fel kilétüket!"
Milyen bizonyíték van rá, hogy Falk kapcsolatban állt a titkostársaságokkal ? A Zsidó Enciklopédia egyszer sem említi a szabadkőművességet Falkkal kapcsolatban . De, a nagy Ba’al Shem mellékelt, különös portréján azt látjuk, hogy iránytűt tart kezében és az asztalon kettős háromszög van előtte .
A rózsakeresztes Kenneth Mackenzie által összeállított Royal Masonic Encyclopædiában hosszú és részletes cikk található Falkról, bár egyáltalán nem említi, hogy kapcsolatban állt a szabadkőművességgel . Levonhatjuk-e azt a következtetést, hogy belsőbb kőműves körök ismerték Falk jelentőségét, de nem akarták felfedni a szélesebb nyilvánosság előtt ? Gordon Hills az Ars Quatuor Coronatorumban némi találgatást enged meg magának Falkkal kapcsolatban : „Ha a zsidó testvérek tényleg kabalista tudást vezettek be a felső fokozatokban, akkor Falk személyében olyan valaki áll előttünk, aki leginkább megfelelhetett erre a célra .”
Falk valóban sokkal több volt mint kőműves . Magas fokú beavatott volt, egy orákulum, akihez a titkostársaságok tanácsért és útmutatásért fordultak . Mindez néhány éve került nyilvánosságra, amikor megjelent Savalette de Langes és Marquis de Chefdebein már említett levelezése . Az anyag a következőket tartalmazza a londoni Ba’al Shemről :
Doktor Falkot sok német ismeri . Minden szempontból roppant rendkívüli ember . Vannak akik úgy hiszik, ő az összes zsidó vezetője és pusztán politikai mesterkedésnek tartják mindazt, ami életében csodás és egyedülálló . Rampsow lovag emlékirata nagyon különös módon hivatkozik rá és rózsakeresztesnek tartja . Közös vállalkozásban vett részt Maréchal de Richelieuvel, a bölcsek kövének nagy kutatójával . Különös esete volt Rohan Guéménée herceggel és Chevalier de Luxemburggal, akiknek megjósolta XV. Lajos halálát . Majdnem elérhetetlen . Titkos tudományok terén magasan felülmúlja a bölcsek minden szektáját . Jelenleg Angliában él, Gleichen báró kiváló értesülésekkel szolgálhat felőle . Próbáljon többet megtudni Frankfurtban!(31)
Más személyekre vonatkozólag is szóba kerül Falk, mint jelentős és magas fokú beavatott :
Leman Falk tanítványa. ... Gleichen báró bensőséges kapcsolatban áll Waechterrel és Wakenfeldt-tel. ... Ismeri Falkot. ... Waldenfels báró ... amennyire Gleichen bárótól tudom, Darmstadt fejedelme és igen érdekes ember, akit ismernünk kell . Ha kapcsolatba kerülünk vele, a legjobb felvilágosítást kaphatjuk tőle . Ismeri Falkot és Wectert .
Louis d’Harmstadt herceg 12°, az Amis Réunis tagja és az igazgatással van megbízva . Fiatal korában egy zsidóval dolgozott, akit Falk tanítványának tart.(32)
Itt bepillantást nyerhetünk tehát a Szigorú Szertartás, az Amis Réunis és a Philaléthes szervezete mögötti, valódi beavatottakra, akiknek kilétét oly gondosan elrejtették . Amint láthatjuk, Falk nem elszigetelt bölcs volt . Tanítványai voltak, akik beavatást nyertek a belső hittitkokba . Vajon Cagliostro is az egyik ilyen elmélyült volt ? Itt kereshetjük-e a Londonban kidolgozott Egyiptomi Rítus és a titokzatos George Cofton által írt okmány véletlen felfedezésének magyarázatát ? Az a véleményem, hogy a könyvárusról szóló történet csak mese és soha nem volt semmi féle kézirat, hanem Cagliostro Falktól kapta útmutatását . Következésképpen, Cagliostro rítusa valójában álcázott kabalizmus volt .
Viszont Falk csupán a rejtett főnökök egyike volt és erre utal Savalette de Langes levelezésének másik részlete is, amiben azt olvashatjuk, hogy „egy svábiai öreg ember volt Schroeder mestere,” s állítólag ő avatta be a szabadkőművességbe Waechter bárót is, ki a legfontosabb német kőművessé vált . Rendje Firenzébe küldte Waechtert, hogy további titkok és bizonyos híres kincsek iránt tudakozódjon, amikről Schoepfer és Hundt báró azt hallotta, hogy a trónkövetelő titkára, Aprosi, felvilágosítással szolgálhat . Waechter azonban azt írta Firenzéből, hogy a kincsről szóló történet csak mese, viszont találkozott bizonyos szentföldi barátokkal, akik csodálatos titkokba avatták be . Az egyik ilyen barátról azt írta, hogy nem európai és, hogy teljesen kiképezte . Továbbá, a szegényen útnak indult Waechter kincsekkel megrakodva tért vissza, amit elmondása szerint az ázsiai testvérektől kapott, akik Firenzében ismerték az arany csinálás tudományát.(33) Azt mondanám, hogy ez volt az olasz rend, amire Tuckett hivatkozott és amiről Schroepferhez és Hundthoz hasonlóan tévesen azt gondolta, hogy kapcsolatban áll a jakabistákkal .
Azonban homály fedi mindezen titkos útmutatókat . Miközben Saint-Germain és Cagliostro rivaldafénybe kerül, a valódi beavatottak a háttér sötétjében maradnak . Falk „majd nem elérhetetlen .” De van egy majdnem elfelejtett okmány, ami némi fényt deríthet Falk színfalak mögötti szerepére .
Emlékszünk rá, hogy Archenholz Falk Brunswick-ben bemutatott csodáiról beszélt . Na mármost, 1770-ben a német költő, Gotthold Ephraim Lessing kapta meg a brunswicki könyvtár vezetését . Falk híre esetleg fülébe juthatott . Minden esetre, 1771-ben beavatták a hamburgi páholyba, pedig korábban gúnyolta szabadkőművességet . 1778-ban megjelentette Nathan der Weise című híres kőműves drámáját, amiben a jeruzsálemi zsidókat jobb fényben tüntette fel mint a mohamedánokat és a keresztényeket . Emellett, írt öt párbeszédet a szabadkőművességről, amit a német páholyok nagymesterének, a brunswicki hercegnek ajánlott . Ernst und Falk : Gespräche für Freimaurer volt a mű címe.(34)
Lessing jó barátságban volt Moses Mendelssohnnal, ami ahhoz a bizonyítékkal alá nem támasztott közfelfogáshoz vezetett, hogy a zsidó filozófus adta Nathan alakjának indíttatását . De, ugyanezzel az erővel a brunswicki csodatevőt is képviselhette volna ? Viszont a párbeszédekkel kapcsolatban már aligha van szükség találgatásra . Falk név szerint szerepel benne és a szabadkőművesség legmagasabb titkainak beavatottjaként jelenik meg . Ezt azonban nem részletezik Lessing elemzői és nem szólnak kilétéről.(35) Nyilvánvaló, hogy Lessing óriási hibát követett el amikor eljárt a szája és az első három párbeszéd megjelenése után, a másik kettő csak kézirat alakjában járt kézről-kézre a szabadkőművesek között, mert Brunswick herceg megtiltotta kinyomtatását . 1780-ban azonban a tilalom ellenére is megjelent az utolsó két párbeszéd, bár Lessing jóváhagyása nélkül és állítólagosan kőművességen kívüli személy írta előszavát .
Az Ernst és Falk közötti párbeszéd érdekes szemszögből mutatja be a szabadkőművesség mögötti, korabeli erőket és jelentősége még inkább nő ha felismerjük a két személy kilétét . Ernst nyilvánvalóan saját magát képviseli, minthogy az elején mint kőművességen kívüli üldögél Falkkal az erdőben és kérdezgeti a magas fokú beavatottat a rend céljáról . Falk elmondja, hogy a szabadkőművesség mindig létezett, csak más nevek alatt, de valódi célját soha nem fedték fel . A felszínen tisztán jótékonysági szervezetnek tűnik, de a valóságban ennek semmi köze valódi tervezetéhez, aminek célja, hogy olyan állapotot teremtsen, ami szükségtelenné teszi a jótékonyságot . (Was man gemeindlich gute Thaten zu nennen pflegt entbehrlich zu machen) Példaként Falk egy hangyabolyra mutat és megkérdezi, miért ne élhetnének az emberek is kormány nélkül, mint a hangyák vagy a méhek ? Ezután elmagyarázza, hogy az egyetemes államban, jobban mondva szövetségi államban, az emberek nem fognak nemzetekre, osztályokra vagy vallásokra oszlani és nagyobb egyenlőség fog létrejönni .
A harmadik párbeszéd után szünet következik, aminek folyamán Ernst elmegy és beavatást nyer a szabadkőművességbe . Azonban mikor visszatér, csalódásának ad hangot, mert azt találta, hogy sok szabadkőműves az alkímiával, szellemidézéssel és egyéb hiába való dolgokkal tölti idejét . Mások meg, a * * * újraélesztésével foglalkoznak . Falk azt válaszolja, hogy bár a szabadkőművesség nagy titkait senki sem fedheti fel, még ha akarná se, egy eddig titkos dolog azonban most már közhírré tehető és ez pedig a szabadkőművesek és a * * * közötti kapcsolat . „A * * * voltak koruk szabadkőművesei .” A szövegből és Falk Christopher Wrenre, a mai rend alapítójára tett hivatkozásából valószínűnek tűnik, hogy a csillagok a rózsakereszteseket jelölik .
A párbeszédek legérdekesebb megállapítása azonban az, hogy Falk folyamatosan utalásokat tesz rá, van még valami a szabadkőművességen túl is . Valami, ami sokkal régebbi és céljaiban sokkal átfogóbb mint a ma ismert szervezet . A mai szabadkőművesek jobbára csak utánozzák a . szabadkőművességetÍgy, amikor Ernst panaszkodik, hogy nincs igaz egyenlőség a páholyokban, merthogy a zsidókat nem engedik be, Falk megjegyzi, hogy ő maga nem jár el a páholyokba és, hogy az igaz kőművesség nem külső megjelenésben létezik . „A páholy úgy viszonyul a szabadkőművességhez mint a templom a hithez .” Más szóval, a valódi beavatottak nem jelennek meg a színen . Tehát itt bepillantást nyerünk a rejtett főnökök szerepébe . Csoda-e hát, hogy Lessing párbeszédeit megjelentetésre túl veszélyesnek tartották ?
Mi több, Falk eszményi társadalmirendre vonatkozó elképzelésében és az általa burzsoának nevezett társadalom elitélésében óriási jelentőségű mozgalom nyomait láthatjuk . Nem a hangyaboly és a méhkas rendszere lett-e a mai anarchisták példája, amire Proudhontól kezdődően emberi életet átszervező elgondolásaikat alapozták ? Nem a világ-állam és az egyetemes köztársaság lett-e az internacionalista szocialisták, a szabadkőművesek, a teozófisták és a világforradalmárok harci jelszava ?
Falk tehát forradalmár lett volna ? Ez megint csak vita tárgya lehet . Elfogadható, hogy Falk kabalista, szabadkőműves vagy magasfokú beavatott volt, de mi bizonyíték van rá, hogy bármiféle kapcsolata lett volna a francia forradalom vezetőivel ? Idézzük itt újra a Zsidó Enciklopédiát :
Falk állítólag talizmánt adott Orléans-i hercegnek, hogy biztosítsa trónra lépését . Elmondás szerint, Philippe Égalité, lefejezése előtt elküldte e gyűrűt egy zsidónak, Juliet Goud-chauxnak, aki továbbította a későbbi Lajos Fülöphöz .
Gleichen báró, aki „ismerte Falkot,” hivatkozik a lapis-lazuli talizmánra, amit Orléans-i herceg Angliában „a híres Falk Schecktől, a zsidók elsőszámú rabbijától” kapott, és azt mondja, egy bizonyos titokkutató, nevezett Madame de la Croix, azt képzelte, „imádság erejével” elpusztította varázsos képességét . Azonban a talizmán további létének elméletét erősítik a Gordon Hillsnek elbeszélt zsidó előadások, melyek arról tanúskodnak, hogy Falk „bizonyos Emánuel hercegen(36) keresztül kapcsolatban állt a francia udvarral .” E herceg állítólag a francia király szolgálatában volt és az általa Orléans-i herceghez eljuttatott talizmángyűrű még mindig a család tulajdonában van, előbb Lajos Fülöp királyhoz, később pedig Comte de Parishoz kerülvén.(37)
Egy tény tehát előólálkodik az orleanista összeesküvés hátterében álló titkos erőt eltakaró homályból, s e kizárólag zsidó bizonyságon alapuló ténynek rendkívüli jelentősége van : a herceg Londonban kapcsolatba került Falkkal és Falk támogatta trónbitorlásra irányuló ármánykodását . Tehát a forradalom főáskálódója mögött ott állt a zsidók főnöke . Talán itt, Falk pénzesládájában találjuk meg az Orléans-i herceg Londonban, forradalmi zendülések pénzelésére felvett kölcsöneinek eredetét, amit oly képtelenül Pitt aranyaként emlegettek?
A Gordon-zendülés furcsa eseménysora méginkább a francia királyság elleni támadás és a londoni zsidó körök közötti kapcsolatra utal. 1780-ban a félkegyelmű lord George Gordon (ahogy egy zsidó író jellemzi) protestánsnak nevezett csőcselék élén a képviselőház elé masírozott, hogy a római katolikus tehetetlenség felmentésére vonatkozó törvény ellen tiltakozzon, utána pedig hozzáfogott London felégetésére vonatkozó tervének véghezviteléhez . Az elkövetkező ötnapos zendülés során £180.000 anyagi kár keletkezett . Ezt követőleg a „Gordon hercegi ház sarja azzal bizonyította protestáns hitének tartósságát, hogy felvette a zsidó vallást” és a legnagyobb tiszteletadás közepette befogadást nyert a zsinagógába . Ugyanaz a zsidó író, aki félkegyelműnek nevezte, idéz egy Gordon hithűségéről szóló dicshimnuszt : „Nagyon pontos volt zsidó szertartásaiban . Minden reggel a filaktériával a szeme között és a szíve mellett látták . Szombati kenyere zsidó szokás szerint készült, zsidó volt bora és húsa és Izrael felekezetének legjobb zsidója volt .” Közvetlenül a zsidó vallás felvétele után történt, hogy a Public Advertiserben megjelentetett egy Marie Antoinette elleni rágalmat, ami miatt a Newgate-i börtönbe záratott.(38)
Tudjuk, hogy lord George Gordon 1786-ban Londonban találkozott Cagliostroval.(39) Nem elképzelhető-e, hogy a sértő röplap írójának és a királyné tisztessége elleni nyaklánc-eset támadásban érintett mágusnak — az egyik vallási, a másik faji zsidó — kapcsolata lehetett Philippe Égalité zsidó támogatójával, a Wellclose téri csodatevővel?
De máris Falktól, Cagliostrotól, Pasquallytól vagy Savalette de Langestől hatalmasabb zseni jelenik meg a színen, ki, az összes összeesküvés fonalait magához gyűjtvén, képes volt Franciaország és világ elleni, óriási ármányt elindítani .
1. L’Antisémitisme, 335.o.
2. Ibid., 328.o.
3. Article by Mr. Lucien Wolf, “ The First English Jew,” in Transactions of the Jewish Historical Society of England, Vol. II. p. 18. On this question see also the pamphlets by Mr. Lucien Wolf : Crypto-Jews under the Commonwealth (1894), Cromwell’s Jewish Intelligencers (1891), and Manasseh ben Israel’s Mission to Oliver Cromwell (1901), also articles on Cromwell, Carvajal and Manasseh ben Israel in the Jewish Encyclopædia.
4. Lucien Wolf, “ The First English Jew,” in Transactions of the Jewish Historical Society of England, II. 20.
5. Tovey, Anglia Judaica, p. 275.
6. The Jewish Encyclopædia in its article on Manasseh ben Israel, says “ He was full of cabalistic opinions, though he was careful not to expound them in those of his works that were written in modern languages and intended to be read by Gentiles .” In its article on “ Magic ” the Jewish Encyclopædia refers to the “ Nishmat Hayyim,” a work by Manasseh ben Israel which “ is filled with superstition and magic” and adds that “ many Christian scholars were deluded .”
7. Tovey Anglia Judaica, p. 259; Margoliouth, History of the Jews in England, II. 3.
8. Mirabeau (Sur la Réforme politique des Juifs, 1787) thinks they may not have been allowed to return unconditionally until 1664 . It was certainly at this date that they were formally granted free permission to live in England and practise their religion (Margoliouth, op. cit., II. 26).
9. Margoliouth, op. cit., II. 43.
10. The Digger Movement in the Days of the Commonwealth, by Lewis Berens, pp. 36, 74.
11. Claudio Jannet : Les Précurseurs de la Franc-Maçonnerie, 47.o.
12. Harmsworth Encyclopædia, zsidó cikk.
13. Diary of Samuel Pepys, 1666. február 19.
14. Jewish Encyclopædia, Shabbetai Zebi B. Mordecai cikk.
15. Henry Hart Milman : History of the Jews, II. 445.
16. Jewish Encyclopædia, Ba’al Shem Tob cikk.
17. Milman, op. cit., II. 446.
18. Jewish Encyclopædia, Heilprin, Joel Ben Uri cikk.
19. Heckethorn : Secret Societies, I. 87.
20. Jewish Encyclopædia, Jacob Frank cikk.
21. Jewish Encyclopædia, Jacob Frank cikk.
22. Ibid.
23. Milman, op. cit., II. 447.
24. Jewish Encyclopædia, Jacob Frank cikk.
25. Ibid.
26. Ibid . Heckethorn : Secret Societies, I. 87.
27. Milman, op. cit., II. 448 . Cf. description of pomp displayed by another member of the oppressed race named Fränkel, who appeared at a parade of Jewry at Prague in 1741 in a carriage drawn by six horses and surrounded by footmen and horse guards.—Jewish Encyclopædia, article on Fränkel, Simon Wolf.
28. Jewish Encyclopædia, article on Falk, of whom a good portrait by Copley given . On Falk see also Ars Quatuor Coronatorum, Vol. XXVI. Part I. pp. 518-105, and Vol. XXX. Part II; Transactions of the Jewish Historical Society, Vol. V. p. 148, article on “ The Ba’al Shem of London,” by the Rev. Dr. H. Adler, Chief Rabbi, and Vol. VIII, “ Notes on some Contemporary References to Dr. Falk the Ba’al Shem of London, in the Rainsford MSS. at the British Museum,” by Gordon P.G. Hills . The following pages are taken entirely from these sources.
29. Falk does not appear to have brought good fortune to the Goldsmid family, for Margoliouth in a passage which evidently relates to Falk says that, according to Jewish legend, the suicide of Abraham Goldsmid and his brother was attributed to the following cause: “ Ba’al Shem, an operative Cabalist, in other words a thaumaturgos and prophet, used to live with the father of the Goldsmids . On his death-bed he summoned the patriarch Goldsmid, and delivered into his hands a box, which he strictly enjoined should not be opened till a certain period which the Ba’al Shem specified and in case of disobedience a torrent of fearful calamities would overwhelm the Goldsmids . The patriarch’s curiosity was not aroused for some time ; but in a few years after the Ba’al Shem’s death, Goldsmid, the aged, half sceptic, half curious, forced open the fatal box, and then the Goldsmids began to learn what it was to disbelieve the words of a Ba’al Shem .” Margoliouth, History of the Jews, II. 144.
30. Transactions of the Jewish Historical Society, V. 162.
31. Benjamin Fabre : Eques a Capite Galeato, 84.o.
32. Benjamin Fabre, op. cit., 88, 90, 98, 110.o.
33. Clavel : Histoire pittoresque, 188, 390.o . Robison : Proofs of Conspiracy, 77.o.
34. The Royal Masonic Cyclopædia describes both Nathan der Weise and Ernst und Falk as prominent works on Masonry.
35. There is, however, the possibility that Lessing may have had in mind another Falk living at the same period ; this was “ John Frederick Falk, born at Hamburg of Jewish parents, reported to have been head of a Cabalistic College in London and to have died about 1824 ” (Transactions of the Jewish Historical Society, VIII. 128) . But in view of the part which the correspondence of Savalette de Langes shows the Ba’al Shem of London to have played in the background of Freemasonry, it seems more probable that he was the Falk in question . At any rate, both were Jews and Cabalists.
36. Ki lehetett ez?
37. The Duchesse de Gontaut relates in her Mémoires that the Duc d’Orléans was one day driving through the forest of Fontainebleau when a man, half clothed and with a demented air, sprang towards the carriage, grimacing horribly . The Duke’s suite, taking him for a madman, would have kept him at bay, but the Duke, at that moment awaking from sleep, unbuttoned his shirt and showed his assailant an iron ring suspended round his neck . At this sight the man took to his heels and disappeared into the wood . The mystery of this incident was never elucidated, and the Duke, when questioned on the matter, would offer no explanation . Could this ring have been Falk’s talisman ?
38. Margoliouth, op. cit., II. 121.124.o. Lásd még Robert Watson : Life of Lord George Gordon, 71, 72.o. (1795)
39. Friedrich Bülau : Geheime Geschichten und rätselhafte Menschen, I. 325. (1850) The Public Advertiser, August 22, 24, 1786.