A Ramsay szónoklatát követő évben, 1738-ban, Frederick, Poroszország korona hercege, a későbbi nagy Frigyes, Voltaire-rel folytatott két évi levelezése után egyszeriben nagy érdeklődést mutatott a szabadkőművesség titkai iránt, amit addig Kinderspiel-ként gúnyolt . Ennek megfelelően, augusztus 14-e éjszakáján Brunswickben gyors beavatásban részesült .(1)
A szertartás nem kőműves páholyban játszódott le, hanem egy szállodában, ahova odarendelték Graf von Lippe-Bückeburgot, a hamburgi nagy páholytól . Nyilván valami rendkívülinek kellett történnie, ami szükségessé tette a sebtében rendezett eljárást . Carlyle úgy akarná elintézni az egész ügyet, mint „jelentéktelen dolgot," ami még inkább ok arra, hogy nagy fontosságúnak tartsuk az esetet, mert legutóbb is kiderült, hogy Potsdamban mennyire mindent Carlyle szájába adtak amikor Frigyesről könyvét írta .(2)
Lássuk Frederick kőműves életpályáját ! Trónra lépése után nem csökkent érdeklődése a kőművesség iránt és azt látjuk, hogy 1740 júniusában a charlottenburgi páholy vezetőjeként beavatta a rendbe két testvérét, sógorát és Frederick William, holsteinbecki herceget . Kérésére Bielfeld báró és tanácsosa, Jordan, Három Glóbusz néven, páholyt alakított Berlinben . 1746-ban e páholy tizennégy másik páholyt tartott irányítása alatt .
1740-ben Voltaire, a sürgető meghívásoknak eleget téve, meglátogatta nagy Frigyest Poroszországban . Voltaire-ről általában azt tartják, hogy ekkor még nem volt szabadkőműves és csak 1778-ban avatták be, a párizsi Neuf Sœurs páholyban . De ez egyáltalán nem zárja ki annak lehetőségét, hogy korábban esetleg már más kőműves szervezetbe tartozott . Mindenesetre, a francia kőműves világ két jelentős eseménye követte Voltaire németországi látogatását . Az egyik : további fokozatok beiktatása . A másik : egy Marschall nevű, német kőműves küldött párizsi megjelenése . E két esemény talán nem volt teljesen független egymástól . Marschall utasításokat vitt magával új, jobban mondva újraélesztett, templomos rendről és Charles Edward herceg és követői érdeklődését szerette volna felkelteni iránta .
Két évvel később Marschallt Hundt báró követte, akit 1741-ben avattak be a három mesterségbeli fokozatba és most a párizsi páholyt jött felszentelni . Hundt saját elmondása szerint, Lord Kilmarnock(3) jelenlétében, a Vörös Toll ismeretlen lovagja avatta be a templom rendjébe . Ezután bemutatták Charles Edward hercegnek, akit a rend nagymesterének tartott .(4) Azonban később mindez hazugságnak bizonyult, mert Charles Edward tagadta, hogy bármit is tudna az rendről és maga Hundt is elismerte, hogy nem tudja sem a páholy, sem a káptalan nevét, amibe beavatták . Azt állította, titkos központtól kapja irányítását, ismeretlen vezetőktől, akiknek kilétét nem fedheti fel .(5) A valóságban látszólag mind ennek az ellenkezője volt igaz,(6) mert Hundt volt az, aki Marschall nyomán megpróbálta beszervezni az új német rendbe Charles William herceget, biztosítván róla, hogy a templomos rend fedezete alatt erős támogatást tudna szervezni a Stuart ügy mellé . Azt állította, hogy birtokában vannak a tizennegyedik századi lovagoktól hátramaradt igaz titkok . A rend további tisztára mosása érdekében Hundt kijelentette, hogy a Philippe le Bel és a pápa által ellene hozott vádak hamis vádakra alapultak, miket két hitszegő lovag, Noffodei és Florian eszelt ki, mert bizonyos bűnök miatt a rend megvonta tőlük parancsnokságukat .(7) Lecounteulx de Canteleu szerint Hundt végül sikerrel járt (a cullodeni vereség után) és meggyőzte Charles Edward-ot, hogy csatlakozzon a rendhez . Azonban ez roppant kétséges . 1751-ben, amikor Wundt Szigorú Szertartás néven megalapította az új templomos rendet, a szerencsétlen Charles Edward egyáltalán nem játszott szerepet a mesterkedésben . Ahogy Gould őszintén megjegyezte, „semmi nyoma, hogy a jakobinus ármánykodók valaha is azonosultak volna a Stricte Observance tanításaival .”(8)
A Szigorú Szertartás valójában teljesen német szervezet volt . Csakis értelmiségiek és arisztokraták voltak tagja, kik, a régi lovagrendeket utánozva, lovagi címeket adtak egymásnak . Így, Károly, hessei fejedelem, Leone Resurgente lovagja, Ferdinánd, Braunschweig hercege, Victoria lovagja, a porosz miniszter, Bischoffswerder, Grypho lovagja, Wächter báró Ceraso lovagja, Christian Bode (a saxe-gothai követség tanácsosa) Lilio Convallium lovagja, Haugwitz (Frederick minisztere) Monte Sancto lovagja lett .
Azonban a rend nyilatkozata szerint a hivatalos vezetők — a hold, a csillag, az aranynap és a szenthegy lovagjai — csupán kirakati alakok voltak . A valódi irányítók, az „ismeretlen főnökök," mindig a háttérben maradtak . Nekik nem voltak lovagi címeik, csak rend feletti, teljes hatalmuk . E szervezetet vetítették előre a tizenhetedik századi rózsakeresztesek „láthatatlanjai .” De, most egy megfoghatatlan csoport helyett — melynek még léte is csak homályosan ismert a világ előtt — erős szervezet lépett a nyilvánosság elé, amit látszólag befolyásos és tekintélyes emberek vezettek, azonban valódi irányítói rejtve maradtak .(9) Mirabeau ekképpen írta le e titokzatos igazgatók megjelenését :
1756-ban, mintha csak a földből nőttek volna ki, emberek jelentek meg, akiket, elmondásuk szerint, ismeretlen főnökök küldtek és hatalmaztak meg, hogy szervezzék át a (szabadkőműves) rendet és helyezzék vissza ősi tisztaságába . Az egyik ilyen térítő, nevezett Johnston, Weimarba és Jénába telepedett . A testvérek a lehető legjobb módon fogadták, mert csábította őket a nagy titkok és fontos felfedezések reménye, de soha semmit nem tudtak meg .(10)
A hessei herceg Canteleu által közzétett kéziratából kiderül, hogy e bizonyos Johnston, jobban mondva Johnson, ki a rend nagy perjelének állította magát, valójában egy Leicht vagy Leucht nevű zsidó volt .(11) Gould azt írja, hogy Leucht vagy Becker volt a neve, de azt állította magáról, hogy angol — bár egy szót sem tudott angolul — és ebből ered Johnson neve .(12) Gould úgy jellemzi Johnsont mint hétpróbás gazembert és megrögzött csavargót, a legvisszataszítóbb fajtából . „Nem volt képzettsége, de végtelen arcátlansággal és csalafintasággal volt megáldva .” Még a szolgálatait igénybe vevő Hundt is túl veszélyesnek találta és kalandornak nyilvánította . Hundt társa, Pritsch tanácsos, ezt követőleg őrizetbe vetette Johnsont és a wartburgi kastélyba záratta, ahol hirtelen halála véget vetett pályafutásának .
Azonban nem valószínű, hogy Mirabeaunak igaza volt amikor Johnsont az „Ismeretlen Főnökök" egyikének jelölte meg . Ezek az emberek kétségtelenül sokkal nagyobb felfogású személyek voltak mint amilyennek e kalandor tűnik . Mi több, végzete világosan bizonyítja hogy a Szigorú Szertartás alárendelt ügynöke volt .
Roppant érdekes esemény sorozat tárul szemünk elé, amit érdemes röviden összefoglalni a jobb megértés végett :
1737. Ramsay lovag beszédet mond és megemlíti a szabadkőművesség templomos eredetét, de nem szól a felsőbb fokozatokról .
1738. Duc d'Antin megkapja a francia szabadkőművesség nagymesteri címét .
1738. Frigyes, porosz korona herceg, beavatást nyer a szabadkőművességbe .
1740. Voltaire első látogatását teszi Frigyesnél, aki most már király .
1741. Marschall báró Párizsba érkezik, hogy újraélessze a templomos rendet .
Skót kőművesség néven, Franciaországban megjelennek az első templomos fokozatok .
1743. Franciaországba érkezik Hundt, a templomos rend feltámasztásának újabb tervével .
Lyonban bevezetik a templomosok bosszújának fokozatát, a Kadosa lovagot .
1750. Voltaire három évre Frigyeshez látogat .
1751. Hundt megalapítja a Szigorú Szertartás nevű, templomos rendet .
1754. Franciaországban megalakul a Tökéletesség Rítus, a skót rítus elődje .
1761. Frigyest elismerik a Skót Rítus vezetőjévé .
Morin Amerikába megy, hogy megalapítsa a Tökéletesség Rítust .
1762. Berlinben jóváhagyják a Kőműves Nagy Alkotmányt .(13)
Látható tehát, hogy a templomosság Gould által említett elburjánzása, amit Tuckett-tel együtt a skótnak nevezett kőműveseknek tulajdonított,(14) pontosan egybeesik a jakabisták hanyatlásával és a német befolyás felerősödésével . Következesképpen, nem valószínű-e, hogy, a rózsakereszt fokozat kivételével, a felső fokok szerzői nem skótok vagy jakabisták voltak? És a skót kőművesség megnevezés nem-e csupán a templomosság, pontosabban a német templomosság, elfedésére lett kitalálva, miközben Frigyes volt a mozgalom valódi elindítója és sugalmazója? Igen lényeges, hogy az Ordre du Temple, tizenkilencedik század elején megjelent történelmében azt találjuk, hogy nagy Frigyes volt a rend legkiemelkedőbb tagja .(15) Grégoire abbé még hozzáteszi, hogy Frigyest 1738-ban „szentelték fel" Remersbergben (Rheinsberg?) . Ugyanebben az évben avatták be a kőművességbe is .(16) Következésképpen jó okunk van a templomossággal kapcsolatba hozni Frigyest
Az a véleményem tehát, hogy a következő két feltételezés egyikében található a templomos utódlás igaz története :
1 . Hitelesek az Ordre du Temple által a tizenkilencedik században megjelentetett okmányok, beleértve a Larmenius oklevelet is . A rend a keresztes hadjáratok óta soha nem szűnt meg . Johannizmus volt a templomosok eretneksége, de a Skóciába menekült lovagok ebben nem voltak bűnösek . A skót templomosok vezették be Skóciában a rózsakereszt fokozat tisztán keresztény formáját, amit négyszáz évvel később Ramsay Franciaországba vitt . A régens, Orléans-i Fülöp herceg volt ebben az időben a templom mestere, amint azt a Larmenius oklevél kijelentette . Végezetül, a nagy Frigyes nevében cselekvő Hundt Németországból új templomos fokozatokat vezetett be .
2 . Az Ordre du Temple által kiadott okmányok tizennyolcadik századi koholmányok . Habár a Skót Királyi Rendben megőrzött hagyományok fényében jó okunk van a skót templomosok és a rózsakereszt fokozat történetének elfogadására, a templomosok történelmének többi része, beleértve a Larmenius oklevelet, csupán a Stricte Observance ismeretlen főnökeinek koholmánya volt . Frigyes és Voltaire volt e titkos főnökök legfontosabbika .
Nem vállalkozom annak eldöntésére, hogy a két elmélet közül melyik a helyes . Csupán annyit szögezek le, hogy mindkét esetben Frigyes — feltehetőleg Voltaire-rel együttműködve — volt a templomosok vezető személyisége . Voltaire, Essai sur les Mœurs című írásában, a templomosok mellett kardoskodott . Most lássuk, hogyan jutottam erre a következtetésre !
Esetleg Frigyes fülébe juthatott Ramsay 1737-es beszéde, amiben kapcsolatba hozta a szabadkőművességet a templomosokkal, s ennek hatására az az ötlete támadhatott, hogy ármánykodásai elleplezésére használja fel a kőművességet . Ezért lehetett hirtelen beavatása . De, titkostársaságban a befolyás eléréséhez mindig arra van szükség, hogy felsőbb rendű tudás ismeretét hirdessük magunkról . Erre láthatóan kiválóan megfelelt a templomos tanítás . E célból új megvilágítást kellett adni a rendnek . Bizonyára senki nem volt jobban megfelelő katolikus hit ellen áskálódó történelmi lovagregény megszerkesztésére mint Voltaire, aki jól ismerte az ókori és középkori világot és gyűlölte a katolikus egyházat . Ezért volt Frigyes sürgető meghívása . Elképzelhetjük amint Voltaire a múlt okmányai közt kutat, hogy újra megírhassa a templomos eretnekséget . Az egész, láthatóan titoktudó felfogású volt és a mandeánusok vagy a szent-jánosi keresztények jó példaként szolgálhattak a szükséges jelleget illetően . Minő botrány lenne, ha be lehetne mutatni, hogy a johannizmusban rejlik az igaz őskereszténység ! Ügyes hamisító könnyen elkészíthette az okmányokat, mikről azt állították, hogy titkos levéltárakban maradtak fenn . Továbbá azt látjuk, hogy Marschall a következő évben Párizsba érkezik a templomosok újjászervezésére . Hundt pedig később azt állította, hogy a rend igaz titkainak birtokában van, ami a tizennegyedik századból maradt fenn . Egy kőműves hagyomány még inkább valószínűvé teszi, hogy Frigyes irányítása alatt e tárgyra vonatkozó okmányokat fedeztek fel vagy hamisítottak . Dr. Oliver idézi a Nagy Főfelügyelő egy tizenkilencedik századi jelentését, ami megállapítja :
27.000 kőműves vett részt a keresztes hadjáratokban, melyek folyamán bizonyos nagy fontosságú kőműves kéziratokat találtak az ókori zsidók leszármazottai között . Más értékes okmányokat is találtak későbbi időkből, egészen a fény 5557. évéig (l553), amikor is az írás szíriai betűkkel jelent meg . A legrégebbi időkről szólt és kiderült belőle, hogy a világ sok ezer évvel öregebb mint a mózesi állítás tartja . Legfelvilágosultabb és dicső testvérünk, II. Frigyes, Poroszország királyának uralkodásáig csak keveset fordítottak le ezekből az írásokból . II. Frigyes mesterség iránti közismert buzgalmának köszönhetően sokat fejlődött társaságunk, mely fölött kegyes volt elnökölni .(17)
Az a véleményem tehát, hogy az említett okmányok — melyek a Hundt által hangoztatott titkokat tartalmazták — lehettek azok, amiket az Ordre du Temple a tizenkilen-cedik században közzétett . Ha nem voltak hitelesek, akkor Voltaire művei lehettek, kit bizonyára egy szír kéziratot hamisítani tudó zsidó segített munkájában . Valószínű, hogy Johnson volt a kérdéses zsidó, mert Findel határozottan megállapítja, hogy az ő munkája volt a templomos lovagrend folyamatosságának története .(18) Amint tudjuk, Frigyesnek szokása volt zsidókat felfogadni kétes ügyeinek lebonyolítására és akár Johnsont is alkalmazhatta az okmányok hamisítására . Tudott, hogy Ephraimot pénzhamisítással bízta meg . Az is egybevágna módszerével, hogy munkája elvégeztével eltüntette az illetőt, aki esetleg elárulhatta volna titkát .
Mindenesetre, bárhogyan is nyert Frigyes hatalmat a kőművesség felett, a század múlásával egyre inkább nyilvánvalóvá válnak a „jelentéktelen" brunswicki beavatás gyümölcsöző eredményei . Amikor 1786-ban átalakították és Õsi és Elfogadott Skót Rítusra keresztelték a Tökéletesség Rítust (mindig a skót lepel a porosz mivolt elfedésére), az elbeszélés szerint Frigyes vezette a műveletet és szerkesztette meg a rend új alkotmányát . Õ rendezte át a fokozatokat is, így most már harminchárom(19) volt belőlük :
26. A Könyörület Hercege
27. A Templom Legfőbb Parancsnoka
28. A Nap Lovagja
29. Szent-András Skót Nagy Lovagja
30. Kadosa Választott Nagy Lovagja
31. Nagy Felügyelő Vizsgáló Parancsnok
32. A Fenséges Titok Magasztos Hercege
33. Felséges Nagy Főfelügyelő
Az utolsó négy fokozatban jelentős szerepet játszik Frigyes és Poroszország . A főként a Vehmgericht nyomán mintázott, harmincadik fokozatban a lovagok teuton keresztet viselnek, a trón fölé a két fejű porosz sas emelkedik és a Háromszorosan Hatalmas Nagymesternek szólított elnök magát Frigyest képviseli . A harminckettedik fokozatban Frigyest úgy mutatják be, mint a földrész szabadkőművességének vezetőjét . A harmincharmadik fokozatban megint a két fejű sas a díszítés és Frigyes a Felséges Főparancsnok, aki a fokozat bevezetésekor az alvezéreként megjelenő Orléans-i Fülöppel, a Grand Orient nagymesterével szerepelt . A harminckettedik fokozat volt az újítások legfontosabbika . Ez valójában nem is fokozat volt, hanem testület, ami egy vezető alá gyűjtötte minden ország kőművesét . Innen a Frigyes által elért óriási hatalom . 1786-ra a francia kőművesség teljesen a porosz mintát követte és Frigyes valóban mindenütt a kőművesek bálványává vált, pedig talán soha senki nem vetette meg annyira a szabadkőművességet mint ő . Az amerikai kőműves, Albert Pike éles szemmel látta :
Semmi kétség, hogy Frederick arra a megállapításra jutott, hogy a kőművesség kék fokozatainak nagy állításai egyszerűen elképzeltek és félrevezetőek . Gúnyolódott a renden és azt gondolta, szertartásai gyermekjátékok . Egyes ilyen értelmű mondásai fennmaradtak . De ez nem jelenti azt, hogy későbbi alkalommal nem találta hasznosnak, hogy a hatalmat elért rend vezetőjévé tegye magát .(20)
Nem jelentéktelen, hogy a Szigorú Szertartás megalapítását követő évben, 1752-ben, Lord Holdernesse párizsi brit követhez, Lord Albemarle-hoz írt nagyon titkos megjelölésű levelében „a porosz király francia tanácsok fellett utóbbi időben elért befolyásáról" szól . Néhány héttel később, Lord Albemarle „a porosz udvar francia tanácsok feletti nagy befolyásáról" ír, „ami annyira megvakítja őket, hogy maguktól már dönteni se tudnak .”(21)
De itt az ideje, hogy másik működési területre fordítsuk figyelmünket, amit szintén a szabadkőművesség tett lehetővé a törekvő Frigyes számára .
Az Encyclopédie elkészítése kevés figyelmet kapott a hivatalos történelemtől, pedig még a forradalmi mozgalom mögötti titkos hatásokkal szemben leginkább kétkedő írók is elismerik, hogy hozzájárult a végső kataklizmához . A történet hivatalos változata szerint, egy francia könyvárus, nevezett Le Breton, javasolta Diderot-nak az Ephraim Chambers által 1728-ban megjelentetett Cyclopædia lefordítását . Diderot „termékeny és buzgó elméje átalakította az elképzelést. ... Elhatároztatott, hogy Chambers műve csupán kiinduló pont legyen egy sokkal átfogóbb vállalkozáshoz .” Ezután megtudhatjuk, hogy a könyvkereskedő pénzügyi nehézségbe került, Diderot megszégyenült, mert „nem érezte magát megfelelőnek az egész tudományköröket magába foglaló könyv minden részének megszervezésére és irányítására," a szerencse folytán sikerült társként beszervezni d'Alembert-t, később pedig mindenféle foglalkozású embereket, „kik közösen dolgoztak e művön, mi legalább annyira hasznos volt, mint amennyire munkaigényes;" a jezsuiták könyörtelenül üldözték őket, mert „ellenőrzést akartak a teológiai cikkek felett;" a nagy mű zsarnoki elnyomással találta szemben magát, mert egyes cikkei keresztény-ellenességre hajlottak .(22)
De, hogy más szemszögből is megvilágítást kapjon a történet, lássunk egy részletet Ramsay híres szónoklatából, amit a párizsi nagy páholy előtt mondott el 1737-ben :
A rendünk számára szükséges negyedik tulajdonság a hasznos tudományok és bölcsészetek szeretete . Tehát a rend mindannyiótoktól elvárja, hogy bőkezűen adakozzatok vagy munkálkodjatok a hatalmas műért, amit egyetlen akadémia sem tudna elvégezni, mert mind kevés tagból áll és képtelen lenne ilyen óriási tárgykört felölelni . Németország, Anglia, Olaszország és más országok nagymesterei arra buzdítják a testület tudósait és bölcsészeit, hogy csatlakozzanak az egyetemes lexikon anyagának összegyűjtéséhez . A munka már elkezdődött Londonban és testvéreink együttműködésének eredményeként néhány éven belül elkészülhet .(23)
Tehát, valójában nem is volt vállalkozó szellemű könyvárus, sem pedig fellelkesült filozófus, ki az Encyclopédie gondolatát kiötlötte, hanem egy erős nemzetközi szervezet volt az, ami hat évvel azelőtt, hogy az elképzelés Diderotban felmerült volna, útjára indította a tervezetet, amire több munkatársat alkalmazott mint amennyivel az összes akadémiák szolgálni tudtak volna . Így, az általában előadott történet teljesen koholmánynak tűnik és az összeállítást valójában a páholyok jól szervezett szakértői készítették, vezetőik parancsára .
Tehát az Encyclopédie alapjában véve kőműves kiadvány . Papus, aki tévesen Duc d'Antin indíttatásának tulajdonítja a híres szónoklatot és az Encyclopédie következésképpeni tervét, hangsúlyozza e tény fontosságát :
A forradalom két szakaszban nyilvánul meg :
Az első, az Antin herceg magasztos buzdítására cselekvő francia szabadkőművességnek köszönhető, és az Encyclopédie megjelenése által elindított, szellemi forradalom .
A második, a páholyokbeli rejtett forradalom, ami javarészt a templomos rítus tagjainak tulajdonítható és az előbb kiűzött, majd visszafogadott szabadkőművesek hajtották végre .(24)
Az Encyclopédie kőművesi összeállításának ténye nem kétséges a francia a szabadkőművesek előtt . Épp ellenkezőleg, dicsekednek vele . A Grand Orient 1904-es nagygyűlésén a szabadkőműves Bonnet kijelentette :
A tizennyolcadik században az enciklopédisták dicső vonala lázas hallgatóságra talált templomainkban, ahol akkor még egyedül voltak a tömeg előtt ismeretlen, ragyogó elgondolás megidézésében : „Szabadság, Testvériség, Egyenlőség .” A forradalmi mag gyorsan beért ezen elit sorai közt . Jeles szabadkőműveseink, d'Alembert, Diderot, Helvetius, d'Holbach, Voltaire, Condorcet, bevégezték az értelem alakítását és új korszakot készítettek elő . Amikor a Bastille elesett, a szabadkőművességé lett a legfőbb megtiszteltetés, hogy az emberiségnek oklevelet adjon (az emberi jogok nyilatkozata), mit odaadással dolgozott ki. (Taps)
A szónok továbbá elmondta, hogy a szabadkőműves Lafayette műve volt ezen okirat és az azt elfogadó alkotmányozó nemzetgyűlésnek több mint 300 tagja szabadkőműves volt .
Azonban a forradalom magvainak páholyok általi elvetésével az enciklopédisták nemcsak a királyságot árulták el, hanem a szabadkőművességet is . Megjegyzendő, hogy Ramsay szónoklata — az igaz kőműves alapelvekkel összhangban — leszögezte, hogy az enciklopédiának a tudományokkal és a bölcsészettel(25) kell foglalkoznia és a tervezetből ki kell zárni a politikát és a teológiát . Hogyan történt akkor, hogy végül e két tárgy vált az enciklopédisták fő elfoglaltságává, oly annyira, hogy művük királyság és egyház ellenes támadássá vált? Emlékeznünk kell rá, hogy 1746 volt az az év amikor Diderot és d'Alembert komolyan hozzáfogott feladatához és ez egybeesik a francia szabadkőművesség Clermont gróf alatti hanyatlásával és a páholyok felforgatók általi megszállásával . Az 1737-es szabadkőművesek legjobb szándékú tervezete így forradalmár utódaik áldozatául esett és homlokegyenest ellenkező célok eszköze lett .
De, nem a táncmester Lacorne és középosztálybeli követői voltak azok akik az Encyclopédie és a Franciaországban forgalomban lévő forradalmi kiadványok tömegének megjelenését lehetővé tették . Frederick meglátta lehetőségét . Ha igazam van feltételezésemben, hogy Frigyes hallott Ramsay beszédéről, az Encyclopédie elképzelése ragyogó eszköznek tűnhetett számára, ami által megvethetné a lábát francia értelmiségi körökben . Ez kétségtelenül további ok lehetett Voltaire sürgős meghívására és az azt követő ajánlatra Diderot és d'Alembert felé . Az Encyclopédie első kötetének 1751-es megjelenésére Diderot és d'Alembert már kinevezést kapott a Porosz Királyi Akadémiára . A következő évben Frederick felajánlotta d'Alembertnek az akadémia elnökségét, de ő elutasította, bár 1755-ben és 1763-ban újra meglátogatta Frigyest és rendszeres életjáradékot kapott Berlinből . Ebből adódóan nem meglepő, hogy amikor az Encyclopédie a 'P' betűhöz ért, megjelent benne egy aláírás nélküli cikk Poroszországról és dicshimnuszt zengett a ragyogó király tehetségéről és erényéről, ki e kegyelt ország sorsa fölött őrködik .
Frederick és Hohenzollern utódainak tudománya volt, hogy képesek voltak minden mozgalmat a porosz uralmi tervek előmozdításának szolgálatába állítani . Hogy a nagy célt, a francia királyság lerombolását és az Ausztria és Franciaország közötti szövetség felbomlasztását elérhessék, felhasználták a szabadkőműveseket, a filozófusokat, a zsidókat . Mialatt a francia udvarba küldött követei segítségével ellentétet szított Versailles és Bécs között és szégyenbe hozta Marie Antoinette-et, páholyokban lévő szövetségesein keresztül képes volt elérni a francia népet . Frigyes aranya és nyomdagépei csatlakoztak az orleanista összeesküvőkhöz a felforgató irományok terjesztésében .(26)
Tehát, ahogy a század öregedett, forradalmi ármánykodók pusztító gépezetté változtatták a királyságpárti katolikusok által alapított szervezetet . Fokozatosan elkorcsosították a rítusokat és a jelképeket, mígnem pontosan ellenkező értelművé váltak mint amire beiktatták őket . A rózsakereszt és a Kadosa fokozat a vallás és a francia királyi hatalom elleni háború kifejezőjévé vált .
Nem óhitű katolikus, hanem titokkutató rózsakeresztes írja a szabadkőművesség forradalomban viselt szerepéről :
A kőművesség nemcsak lealjasult, de Jacques du Molay bosszúállóinak és a templom vallásszakító munkáját tovább folytatók rejtelmes befolyásának következtében fejetlenséget célzó összeesküvésének elleplezőjévé és eszközévé vált . Hiram halálának megbosszulása helyett gyilkosait bosszulták meg . Az anarchisták elragadták a függőónt, a derékszöget és a kalapácsot és felírták rájuk : szabadság, egyenlőség, testvériség . Ami annyit jelentett: szabadság az irigységre, egyenlőség az elkorcsosultságban, testvériség a rombolásban. Azok az emberek voltak ezek, kiket az egyház jogosan ítélt el és mindig el fog ítélni .(27)
Itt az ideje, hogy másik kőműves hatalomra fordítsuk figyelmünket : a martinistákra, avagy francia illuminátusokra .
Francia Megvilágosodottság
Miközben Frederick, a szabadkőművesek, az enciklopédisták és az orleanisták anyagi síkon az egyház és a királyság elpusztításán dolgoztak, új szekta kapott erőre és a század közepére sikerült beszivárognia a páholyokba . A titokkutatás régi őrületének újbóli fellobbanása volt ez, mely Bordeaux-tól Pétervárig futótűzként terjedt el Európában . Courlandi Anna uralkodása alatt (1730-40) az orosz udvar fortyogott a babonáktól és biztatást nyertek mindenféle hivatásos varázslók és kuruzslók . A tizennyolcadik századi német felsőbb osztály ugyanennyire fogékonynak bizonyult a természetfeletti dolgok iránt és hosszú életre vagy nagyobb hatalomra vágyó fejedelmek buzgón kutatták a bölcsek kövét és az élet vizét és a szolgálatukban álló titokkutatók irányítása alatt szellemeket idéztek meg .
Franciaországban a titokkutatás a kőművesség külső alakját vette fel és ezzel álcázta tantételeinek terjesztését . Martines de Pasqually (vagy Paschalis), egy rózsakereszt kőműves,(28) 1754-ben megalapította az Élus Cohens (Választott Papok) Rendet, ami később martinisták vagy francia illuminátusok néven vált közismertté . Annak ellenére, hogy keresztény hitben nevelkedett, Pasquallyról gyakran állították, hogy zsidó volt . Gleichen báró, aki maga is martinista és az Amis Réunis (Egyesült Barátok) tagja(29) volt, fényt derít e kérdésre: „Pasqually eredetileg spanyol volt és feltehetőleg zsidó, mert követői nagyszámú zsidó kéziratot örököltek tőle .”(30)
A martinisták kabalista(31) szektája volt a harmadik fő kőműves erő Franciaországban . A rítus eredetileg két nagyobb osztályra oszlott . Az egyikben az ember bukását tárták fel, a másikban végső felépülését . A három mesterségbeli fokozat után a három cohen fokozat következett : pap tanonc, paptárs, papmester . Ezt követte a főépítész és zerubbabel nagy választottja avagy kelet lovagja . De, mindezek fölött rózsakereszthez vezető, rejtett fokozatok voltak .(32) Pasqually Marseille-ben, Toulouse-ban, Bordeaux-ban és Párizsban alapította meg első páholyait, de hamarosan egész Franciaországot behálózták a martinista csoportok . Lyonban volt központjuk, Willermoz irányítása alatt, aki ott élő gazdag kalmár volt . Ettől kezdődően gomba módra szaporodtak a titokkutató társaságok . 1760-ban Dom Pernetti (Benedict szerzetes, ford.) megalapította az Illuminés d'Avignon szektát . Kijelentette magáról, hogy magas fokú szabadkőműves beavatott és Swedenborg tanításait hirdette . Később egy bizonyos Chastainer létrehozta az Illuminés Théosophes csoportot ami Pernetti rítusának módosított változata volt . 1783-ban Marquis de Thomé elindította Swedenborg tanításainak megtisztított változatát, amit Swedenborg Rítusnak nevezett .
Közös kiinduló forrás állt mindezen titokkutató szekták mögött : a kiforgatott, mágikus zsidó Kabala, vad teozófiai képzelgések és ősi pogány kultuszokra alapozott barbár babonák e gyűjteménye, mit zsidó titokkeresők tizenhét évszázad alatt hordtak össze .(33) E behatás különösen kitapintható a rózsakereszt fokozat különböző alakjaiban, melyek majdnem minden társaságban a legfelsőbb és legtitkosabb fokozatot alkotják . A „Fekete Sas Lovagrendjének, avagy a Rózsakereszt Uralkodóinak Szertartása" című, tizennyolcadik századi titkos okmány,(34) mely teljesen eltér a nyilvánosság elé tárt leírásokból, bemutatja, hogy Salamon Kulcsai nélkül senki sem nyerheti el a magasabb tudományok ismeretét, s ennek valódi titkait soha sem vetették papírra . Állítólag ebben van a teljes kabalista tudomány . A rózsakereszt fokozat kátéja főképp fémek átalakításával és a bölcsek kövével foglalkozik .
A Franciaországban és Amerikában művelt tökéletesség rítusban a ki nem mondhatóként jelölt fokozatokban jelenik meg a kabalista hatás, ami az Isten kimondhatatlan nevét körülvevő titokzatosság zsidó hitétől ered . A zsidók felfogása szerint Jehova négy betűből — yod, he, vau, he — álló szent nevét, a tetragrammatont, nem szabad a közönséges halandóknak kiejteni, hanem az Adonai névvel kell helyettesíteni . Évente csak egyszer volt kiejthető a Tetragrammaton, a bűnbocsánat napján, amikor a szentek szentélyéhen a főpap harsonák és cintányérok hangja közepette elmondhatta, mert az emberek úgysem hallották . Minthogy a nép soha nem említette a nevet, a helyes kiejtés feltételezetten elveszett . A zsidók hitték, hogy a Tetragrammaton kimondása végtelen hatalmat ad az illetőnek . „Õ, ki elmondja, eget és földet renget és bámulatba ejti és elrettenti angyalokat .”(35) A Kimondhatatlan Név tehát csodálatos hatalmat adott . Ott volt Mózes botján és ez tette képessé bámulatos cselekedeteire . A Toledot Yeshu szerint Krisztusra is ilyen hatalmat ruházott .
E babona nyilván a rózsakeresztes hagyomány része volt, mert a szabadkőműves páholyok által átvett, háromszögbe foglalt tetragrammaton egybevág Fludd kabalisztikus rendszerével .(36) A kimondhatatlan fokozatokban ugyanolyan tisztelettel illették mint a zsidó teológiában . A korai amerikai művelés szerint : „E fokozatok testvérei és társai megkapták Isten nevét, ahogy az Énoch elé tárult, és feleskették őket, hogy életükben csak egyszer ejtsék ki .”
A rózsakereszt fokozat alkimista változatában ugyanolyan varázserőt tulajdonítanak a névnek, mint a zsidó Kabalában . Ragon elmondja, hogy a tetragrammaton másik megjelölése, a „schem-hamm-phorasch," az egyik skót fokozat szent szava . A rejtett tulajdonság e hite „megtalálható a Fekete Sas Lovag rózsakeresztnek nevezett harmadik fokozatának utasításai kezdetén" :
Kérdés : Melyik Isten leghatalmasságosabb neve az ötágú csillagon ?
Válasz : Adonai
Kérdés : Mi a hatalma ?
Válasz : A világegyetem mozdítása .
Az a lovag, aki kabalai módon tudná kiejteni, a négy elem és a mennyei szellemek hatalmával rendelkezne és az ember minden lehetséges erényével bírna .(37)
A rózsakereszt ezen alakja teljesen zsidó eredetű volt . A Contrat Social páholy rózsakereszt fokozatba beavatandó jelöltje többek között a következő útmutatást kapta :
R testvér tárta fel e fokozatot, mely magába foglalja a Tökéletes Kőművesek Rendjét . R testvér Néamuth rabbi kabalisztikus kincstárából vette át, ki a leydeni (Hollandia) zsinagóga vezetője volt és megőrizte e drága titkot és szokást . Mindkettővel találkozni fogunk titokzatos Talmudjában .(38)
Tudjuk, hogy a tizennyolcadik századi rózsakeresztes varázslók társaságot alapítottak Firenzében, aminek gyökerei a tizenötödik századba nyúltak vissza és állítólag javarészt, vagy teljesen, keletiekből állt . Azonban valószínűnek látszik, hogy e szekta, bár titokban hatással volt a rózsakereszt kőművesekre, névtelen maradt, vagy leplezte magát . 1782-ben egy angol szabadkőműves ezt írta : „Néhány érdekes, héber nyelvű kéziratot találtam Algiers-ban . Egy rózsakeresztes társaságról szólnak, ami ma más név alatt, de azonos formában létezik . Remélem, hogy beavatást nyerek ismereteikbe .”(39)
Gyakorta felmerül, hogy a zsidók ebben az időben nem játszhattak szerepet a szabadkőművességben, mert nem nyertek bebocsájtást a páholyokba . De, ez egyáltalán nem biztos . The Gentleman's Magazine már idézett cikke leszögezi, hogy beengedték a zsidókat . Luchet megemlíti, hogy David Moses Hertz-et 1787-ben befogadták egy londoni páholyba . Az 1746-ban megjelent Les Franc-Maçons écrasés írója elmondja, hogy egy amszterdami páholyban látta három zsidó beavatását . A melchisedeck páholyokba nyíltan befogadtak nem-keresztényeket és itt a rózsakereszt fokozat a legjelentősebb helyet foglalta el . Ázsia beavatott testvérei, a bölcsesség mesterei és a fenséges papok, avagy melchisedeck vagy rózsakereszt igaz testvérei fokozat volt e rítus legfelsőbb fokozata .
E rendet általában Ázsiai Testvéreknek hívták és Bécsben volt a központja, vezetője pedig bizonyos Eckhoffen báró volt . Azt tartották a szektáról, hogy az 1710-ben a pap Samuel Richter által megalakított, Arany és Rózsakereszt Testvérek újjáéledése volt . A valódi eredet azonban nagyon homályos és alig van róla írásos adat .(40) A későbbi név, Szent-János Lovagjai és Testvérei, johannita indíttatást sugall, de ez láthatóan hamisság volt, hiszen zsidókat, törököket, perzsákat és örményeket is befogadott . A kortárs Luchet úgy írja le a rend szervezetét, mint teljesen júdaistát . „A legfőbb irányító szervezet neve : kis és állandó európai szinhedrin . A nevek, melyek által elfedik magukat a tőlük alacsonyabb rendűektől, mind zsidók . A harmadik alapvető fokozat (értsd: a rózsakereszt) jelei az urim és thummim. ... A rend birtokában volt a nagy tiszteletre méltó szabadkőművesség hieroglifái erkölcsi és fizikai igaz titkainak és magyarázatainak .”(41) A beavatottnak teljes engedelmességet kellett fogadnia a rend törvényei iránt és élete végéig fenntartás nélkül követnie kellet őket .
Luchet felteszi a kérdést, hogy „honnan kapta e rend állítólagos titkait? Ez a titkostársaságok nagy kérdése . De a beavatott, ki kénytelen mindörökre a rend tagja maradni, soha nem kap választ . És még csak meg sem meri kérdezni, mert ígéretet kellett tennie, hogy nem kérdezősködik . Ilyen módon maradnak vezetők a rend titkainak részesei .”
Mint Stricte Observance esetében is, megint csak a leplezett főnökök vak engedelmességet követelő rendszerével találjuk szemben magunkat .
Az illuminátusok különböző szektáinak irányítása alatt, a rejtelemtan hulláma borította el Franciaországot és a páholyok mindenütt Kabaláról szóló tanítás, varázslat, forráskutatás, alkímia és teozófia központjaivá váltak .(42) A kőműves rítusok szellemidéző ceremóniákká korcsosultak — az ezen összejövetelekre most már bebocsájtott nők sikoltoztak, ájuldoztak, görcsösen rángatództak és legszörnyűbb kísérleteknek vetették alá magukat .(43)
1771-ben alakult meg az Amis Réunis páholy, ami egyesítette a különböző kőműves csoportokat . Savalette de Langes, a királyi kincstár gondnoka, a Grand Orient főtisztje és magas fokú szabadkőműves — „ismerője minden misztériumnak, minden páholynak és az összes ármánynak"— volt az alapító . Az egyesítés elérése végett kevert rendszert vezetett be páholyában . „Az arisztokrácia megnyerésére bálokat rendezett, ahol az elmélyültek táncolhattak és lakomázhattak és a szabadságról és egyenlőségről énekelhettek . Mit sem tudtak róla, hogy titkos bizottság állt fölöttük melynek szándékában állt a páholy falain túlra, kastélyaikra és birtokaikra is kiterjeszteni ezt az egyenlőséget .”(44)
Az Amis Réunis kinövése volt a Philalèthes rítus . Ezt is Savalette de Langes hozta létre, 1773-ban . Az Amis Réunis magasabb fokú beavatottjai voltak a tagjai: Court de Gebelin, Prince de Hesse, Condorcet, Vicomte de Tavannes, Willermoz, stb . 1780-ban módosított változata alakult Narbonne-ban, Primitív Rítus Szabad és Elfogadott Kőművesei néven . Az angol fokozati beosztást vette fel, hogy úgy tűnjön, Angliából eredt . A valóságban Chefdebien d'Armisson márki volt alapítója, aki a Grand Orient és az Amis Réunis tagja volt . Indíttatását bizonyos német szabadkőművesektől kapta, kik valószínűleg a Szigorú Szertartás tagjai voltak . Chefdebien ennek a rendnek is tagja volt, Eques a Capite Galeato rangban . Chefdebien és Savalette de Langes levelezése nem régiben nyilvánosságra került és roppant sok felvilágosítást ad a forradalom előtti szabadkőműves szövevényről .(45)
A levelek hangvételéből ítélve, a primitív rítus vezetői törvénytisztelő, katolikus embereknek tűnnek, kik új titkok megismerésének reményében bedőltek a csalók meséjének . Savalette jegyzetei bepillantást adnak a szalonok filozófusai és a páholyok elmélyült arisztokratái mögötti, hivatásos varázslókra és rejtély kutatokra és a rajtuk is túl lévő, rejtett irányítókra, a titkostársaságok valódi beavatottjaira .
Varázslók
Természetesen közismert tény, mit senki sem vitat, hogy mekkora szerepet játszottak a varázslók a francia forradalom előtti időszakban . De, mint a filozófus társaságokat is, e hírtelen földből kinőtt varázsló csapatot is a kor henyélő és kíváncsi társadalmának szórványos tüneményeként mutatják be . Figyelembe kell venni, hogy mint a jelentősebb filozófusok, a varázslók is mind szabadkőművesek és titokkutató társaságok tagjai voltak . Következésképpen, nem mint elszigetelt szélhámosok, hanem mint rejtett erő, szervezett ügynökei léptek színre .
Schroepfer, egy lipcsei kávéházas jelent meg elsőnek és kijelentette, hogy mágia nélkül senki sem lehet igazi szabadkőműves . Ennek megfelelően, a szabadkőművesség megújítójának kiáltotta ki magát és házában páholyt alapított, aminek rítusa a rózsakereszt fokozatra alapozódott . Az éjszaka közepén voltak a gyűlések, melyek során gondosan elhelyezett fények, tükrök és valószínűleg villamosság, na meg erős ital segítségével Schroepfer jelenéseket idézett elő, miket látogatói másvilági alakoknak képzeltek .(46) Végül Schroepfer teljesen beleőrült a szellemidézésbe és főbe lőtte magát .
Lecouteulx de Canteleu szerint Schroepfer volt az, aki Saint-Germain grófot, korunk társ kőműves páholyainak atyamesterét benevelte . Soha nem dőlt el e titokzatos személyiség kiléte .(47) Egyes kortársai azt tartották, hogy a portugál király természetes fia volt, mások, hogy egy zsidó és egy lengyel hercegnőé . Duc de Choiseul azt válaszolta erre a kérdésre: „Semmi kétség, egy portugál zsidó fia, aki kihasználja a város és az udvar hiszékenységét .”(48) 1780-ban az a hír terjedt el, hogy egy bordeauxi zsidó fia, de a Souvenirs of the Marquise de Créquy szerint, Breteuil báró, minisztériumának irattárából felfedezte, hogy egy strasbourgi zsidó orvos fia volt és eredeti neve: Daniel Wolf és 1704-ben született .(49) Az általános vélemény tehát a zsidó származás felé hajlik .
Először Németországban, 1740 táján hallunk Saint-Germainről, amikor csodás képessége felkeltette Maréchal de Belle-Isle érdeklődését, ki, mint a szélhámosok örök fajankója, bedőlt neki és magával vitte a francia udvarba, ahol gyorsan Madame de Pompadour kegyeibe férkőzte magát . A márkiné hamarosan bemutatta a királynak, aki lakást adott neki Chambord-ban és ragyogó szellemétől elbűvölve gyakran beszélgetett vele Madame de Pompadour szalonjában . Amikor Anglia megtámadására kifejlesztette a lapos fenekű hajót, még inkább Maréchal de Belle-Isle kegyeibe került . 1761-ben azt halljuk róla, hogy Hollandiában él fényűzően és azt állítja magáról, hogy hetvennégy éves, bár csak ötvennek néz ki . Ha ez igaz lett volna, akkor kilencvenhét éves lett volna 1784-es, schleswigi halálakor . Az állítólag Saint-Germain által elindított legenda szerint, a tizennyolcadik századra már számos újra megtestesülésen ment keresztül, melyből a legutóbbi 1500 évig tartott . Barruel elmagyarázza, hogy Saint-Germain kőműves nyelvezetben beszélt életkoráról, aminek értelmében az első fokozatú személy három éves, utána öt, majd hét . A felső fokozatokat jelölő magas évszámok útján elképzelhető, hogy elmélyült beavatott 1500 éves lehessen .
A mai írók — nemcsak követői — úgy jellemzik Saint-Germaint mint különleges eredményeket elérő, egyfajta emberfeletti lényt, aki kora varázslói fölé tornyosult . Kortársai azonban kevésbé vették komolyan és úgy mutatták be mint szélhámost, aki a szalonok szellemességének tárgya volt . Könyvünk témájában azért játszik szerepet, mert befolyással volt a titkostársaságokra . A „Mémoires authentiques pour servir á l'histoire du Comte de Cagliostro" szerint Saint-Germain a szabadkőművesség nagymestere volt(50) és ő avatta be Cagliostrót az egyiptomi kőművesség hittitkaiba .
Joseph Balsamo 1743-ban született és később felvette a Comte de Cagliostro nevet és mint mágus messze túlszárnyalta mesterét . Saint-Germainhoz hasonlóan, általában őt is zsidónak tartották . Feltételezetten egy szicíliai zsidó iparos, Pietro Balsamo fia(51) volt . Annyi bizonyos, hogy nem csinált titkot a zsidó nép iránti nagyrabecsüléséből . Szülei halála után megszökött a palermói monostorból, ahol addig élt, és csatlakozott egy Altotas nevű illetőhöz, aki állítólag örmény volt . Együtt elutaztak Görögországba és Egyiptomba .(52) Későbbi útjai során Cagliostro eljutott Lengyelországba és Németföldre, ahol beavatták a szabadkőművességbe .(53) Végül Franciaországban kötött ki . Azonban Anglia volt az, ahol, elmondása szerint, híres egyiptomi rítusát kidolgozta . Hivatalosan 1782-ben alapította meg e rendet, ami, saját bevallása szerint, egy kézirattól eredt, amit egy bizonyos George Cofton írt (Cofton kiléte soha nem derült ki) és ő Londonban véletlenül megvásárolt .(54) Yarker azonban annak a véleményének ad hangot, hogy „Cagliostro rítusa láthatóan azonos Pasqually-éval" és ha tényleg egy londoni kéziratból ismerte meg, az azt bizonyítja, hogy Pasqually-nak követői voltak ott . Valószínűbb magyarázat az, hogy Cagliostro ugyanabból a forrásból szerezte ismereteit mint Pasqually . Nevezetesen, a Kabalából . És nem pusztán egy kéziratból, hanem egy neves londoni kabalistától kapta útmutatásait . Hamarosan látni fogjuk, hogy ki lehetett ez . Korabeli leírás úgy mutatja be Cagliostrót, mint „kabalista tudományokba beavatott doktort .” Saját rítusának megalapítása után felvette a Nagy Copht címet, ami annyit tett : az Egyiptomi Kőművesség Legfőbb Vezetője, és a régi európai szabadkőművességbe kívánta átültetni ezen új hajtást .(55)
Még Saint-Germaintől és Cagliostrotól is magasabb fokon állt a svábiai orvos, Mesmer, aki a természet tudomány fontos ágához adta nevét . 1780 körül Mesmer bejelentette, hogy felfedezte az „állati vonzóerőt, ami minden szervezeti lény éltetője és lelke mindennek mi lélegzik .” De, ha ma a mesmerizmus majdnem egyet is jelent a hipnotizálással és egyáltalán nem utal a titokkutatás egyik ágára, maga Mesmer nem ok nélkül érdemelte ki sarlatán hírnevét . Varázsvödrében folyadékot kevergetett, ami körül követői sírtak, álomba merültek, önkívületbe estek, félrebeszéltek vagy jövendőt mondtak .(56) A mágikus vödör titka iránt érdeklődő szabadkőművesek sietve felvették páholyukba, így került 1785-ben a Szabad és Elfogadott Szabadkőművesek Õsi Rítusába .(57)
Hely híján nem tudom részletesen bemutatni a kisebb mágusokat, mint Schroeder, aki 1776-ban megalapította az Igaz és Õsi Rózsakereszt Kőművesek egyik káptalanját, aminek mágikus, teozófiai és alkímiai fokozatai voltak . Vagy Gassnert, aki Regensburg környékén csodákat tett . Avagy Zsidó Leont, aki sok pénzt keresett varázstükreivel, amelyekben a jó képzelőerővel rendelkezők megláthatták távollévő barátaikat . Leont végül is kitoloncolták Franciaországból . És rajtuk kívül még sokan voltak akik 1740 és 1790 között, Francia- és Németországban a felső osztályok hiszékenységének kihasználásából éltek . A francia forradalom előtt élő Luchet bemutatja micsoda szerepet játszott misztériumaikban egy kabalista zsidó, bizonyos Gablidone szelleme, aki Krisztus előtt élt és megjósolta, hogy „az 1800. évben jelentős forradalom fog kitörni földünkön és nem marad meg más vallás, mint az ősatyáké .”(58)
Minek tulajdonítsuk a kabalizmus e rendkívüli nyugat-európai hullámát? Ki indította el? A zsidó írók biztosítanak róla bennünket, hogy sem Martines Pasqually, sem Saint-Germain, sem Cagliostro, sem pedig egyetlen jelentősebb titokkutató vagy varázsló nem volt zsidó . Ha ez így lenne, a kérdés még inkább megoldhatatlanná válna . Nem hihetjük, hogy francia és német arisztokraták, filozófusok és szabadkőművesek agyából indult volna ki a szinhedrin, a héber hieroglifák, a tetragrammatonról való elmélkedés és az összes többi kabalista gondolat . Lássuk tehát mi történt ebben az időben a zsidóság között ! Talán választ kapunk kérdéseinkre .
1. Gould : History of Freemasonry, III. 241.
2. Lásd The National Review 1923 februári számát, amiből kiderül, hogy egy Joseph Neuberg nevű zsidó segédkezett Carlyle-nak munkájában!
3. 1746-ban Stuart pártiként kivégezték.
4. Gould, op. cit., III. 101, 110.o . A.Q.C ., XXXII. I. 31.o.
5. Waite : The Secret Tradition in Freemasonry, I. 296, 370, 415.o.
6. Clavel (Histoire pittoresque de la Franc-Maçonnerie, p. 185) says it was afterwards discovered that " the Pretender, far from having made de Hundt a Templar, on the contrary was made Templar by him .” But other authorities deny that Prince Charles Edward was initiated even into Freemasonry.
7. Canteleu: Les Sectes et Sociétés Secrètes, 242.o . Clavel, op. cit., 184.o.
8. Gould, op. cit., III. 100.
9. Gould, III. 99, 103.o . Waite : Secret Tradition in Freemasonry, I. 289 : " The Rite of the Stricte Observance was the first masonic system which claimed to derive its authority from Unknown Superiors, irresponsible themselves but claiming absolute jurisdiction and obedience without question .”
10. Histoire de la Monarchie Prussienne, V. 61 . (1788).
11. Les Sectes et Sociétés Secrètes, 246.o.
12. Gould, op. cit., III. 102 . Waite (Encyclopædia of Freemasonry, II. 23.) says Johnson was " in reality named Leucht, an Englishman by his claims—who did not know English and is believed to have been a Jew .”
13. Mackey, op. cit., 331.o.
14. Gould : History of Freemasonry, III. 93 . A.Q.C ., XXXII. I. 24.
15. Lévitikon, 8.o. (1831) . Fabré Palaprat : Rechercher historiques sur les Templiers, 28.o.
16. M. Grégoire, Histoire des Sectes Religieuses, II. 401 . Findel says that very soon after Frederick's return home from Brunswick " a lodge was secretly organized in the castle of Rheinsberg " (History of Freemasonry, Eng. trans.,p. 252) . This lodge would appear then to have been a Templar, not a Masonic Lodge.
17. Oliver : Historical Landmarks in Freemasonry, II. 110.
18. Findel : History of Freemasonry 290.o.
19. On this point see inter alia Mackey, Lexicon of Freemasonry, pp. 91, 328 . In England and in the Grand Orient of France most of the upper degrees have fallen into disuse, and this rite, known in England as the Ancient and Accepted Rite and in France as the Scottish Rite, consists of five degrees only in addition to the three Craft degrees (known as Blue Masonry), which form the basis of all masonic rites . These five degrees are the eighteenth Rose-Croix, the thirtieth Knight Kadosch, and the thirty-first to the thirty-third . The English Freemason, on being admitted to the upper degrees, therefore advances at one bound from the third degree of Master Mason to the eighteenth degree of Rose-Croix, which thus forms the first of the upper degrees . The intermediate degrees are, however, still worked in America.
20. Scottish Rite of Freemasonry : the Constitutions and Regulations of 1762, by Albert Pike, Sovereign Commander of the Supreme Council of the Thirty-third Degree for the Southern Jurisdiction of the United States, p. 138 (A.M. 5632).
21. R.O. State Papers, Foreign, France, Vol. 243, Jan. 2 and Feb. 19, 1752.
22. John Morley : Diderot and the Encyclopædists, I. 123-147.o.
23. Gould, op. cit., III. 87 . Mr. Gould naïvely adds in a footnote to this passage: " The proposed Dictionary is a curious crux—is it possible that the Royal Society may have formed some such idea ? " The beginning already made in London was of course the Cyclopædia of Chambers, published in 1728, and Chambers, who in the following year was made a Fellow of the Royal Society, if not himself a Mason numbered many prominent Masons amongst his friends, including the globe-maker Senex to whom he had been apprenticed and who published Anderson's Constitutions in 1723 (See A.Q.C ., XXXII. Part I. p. 18.)
24. Papus : Martines de Pasqually, 146.o.
25. Nyilván utalás a szaktárs fokozat bölcsészetének hét tagjára : nyelvtan, szónoklat, logika, számtan, mértan, zene, csillagvizsgálat.
26. In 1767 Voltaire writes to Frederick asking him to have certain books printed in Berlin and circulated in Europe " at a low price which will facilitate the sales .” To this Frederick replies: " You can make use of my printers according to your desires," etc. (letter of May 5, 1767) . I have referred elsewhere to the libels against Marie Antoinette circulated by Frederick's agents in France . See my French Revolution, pp. 27, 183.
27. Eliphas Lévi, Histoire de la Magie, p. 407 . The rôle of Freemasonry in preparing the Revolution habitually denied by the conspiracy of history is nevertheless clearly recognized in masonic circles—applauded by those of France, deplored by those of England and America . An American manual in my possession contains the following passage: " The Masons . . . (it is now well settled by history) originated the Revolution with the infamous Duke of Orleans at their head .”—A Ritual and Illustrations of Freemasonry, p. 31 note.
28. Papus : Martines de Pasqually, 150.o.
29. Benjamin Fabre : Eques a Capite Galeato, 88.o.
30. Souvenirs du Baron de Gleichen, 151.o.
31. Henri Martin: Histoire de France, XVI. 529.
32. Heckethorn : Secret Societies, I. 218 . Waite : Secret Tradition, II. 155, 156.
33. " The ceremonial magic of Pasqually followed that type which I connect with the debased Kabbalism of Jewry .”—A.E. Waite, The Secret Tradition in Freemasonry, II. 175.
34. An eighteenth-century manuscript of Les vrais clavicules du roi Salomon, translated from the Hebrew, was sold in Paris in 1921.
35. Mackey : Lexicon of Freemasonry, 156.o.
36. A.E. Waite, The Doctrine and Literature of the Kabbalah, p. 369 . Ragon elsewhere gives an account of the philosophical degree of the Rose-Croix, in which the sacred formula I.N.R.I., which plays an important part in the Christian form of this degree, is interpreted to mean Igne Natura Renovatur Integra—Nature is renewed by fire.—Nouveau Grade de Rose Croix, p. 69 . Mackey gives this as an alternative interpretation of the Rosicrucians. —Lexicon of Freemasonry, p. 150.
37. Ragon : Maçonnerie Occulte, 91.o.
38. Gustave Bord : La Franc-Maçonnerie en France, dés Origines à 1815, 212.o.
39. Letter from General Rainsford of October 1782, quoted in Transactions of the Jewish Historical Society, Vol. VIII. p. 125.
40. De Luchet (Essai sur la Secte des Illuminés, p. 212) refers to the following works in connexion with the Order :
1 . Nouvelles authentiques des Chevaliers et Frères Initiés d'Asie .
2 . Reçoit-on, peut-on recevoir les Juifs parmi les Franc-Maçons ?
3 . Nouvelles authentiques de l'Asie, by Frederick de Bascamp, nommé Lazapoloki (1787)
Wolfstieg, in his Bibliographie der Freimaurischer Literatur, Vol. II. p. 283, gives Friedrich Münter as the author of the first of the above, and also mentions amongst others a work by Gustave Brabée, Die Asiatischen Brüder in Berlin und Wien . But none of these are to be found in the British Museum, nor is the book of Rolling (published in 1787), which gives away the secrets of the sect.
41. Books in Wolfstieg's list refer to the Order as " the only true and genuine Freemasonry (die einzige wahre und echte Freimaurerei).
42. Clavel : Histoire pittoresque, 167.o.
43. The Baron de Gleichen, in describing the " Convulsionists," says that young women allowed themselves to be crucified, sometimes head downwards, at these meetings of the fanatics . He himself saw one nailed to the floor and her tongue cut with a razor. (Souvenirs du Baron de Gleichen, p. 185.)
44. Barruel: Mémoires sur le Jacobinisme, IV. 263.
45. Franciscus, Eques a Capite Galeato, published by Benjamin Fabre with preface by Copin Albancelli . A paper on this book appears in Ars Quatuor Coronatorum, Vol. XXX. Part II . The author, Mr. J. E. S. Tuckett, describes as a book of extraordinary interest to Freemasons . Without sharing Mr. Tuckett's admiration for the members of the Rit Primitif, I agree with him that Mr. Fabre attributes to them too much guile and fails to substantiate his charge of revolutionary designs . They appear to have been the perfectly honourable dupes of subtler brains . Incidentally Mr. Tuckett erroneously gives the real name of " Eques a Capite Galeato " as Chefdebien d'Armand; it should be d'Armisson .
46. De Luchet: Essai sur la Secte des Illuminés, 208.o . Gould, op. cit., III. 116.
47. It is amusing to note that Mr. Waite confuses him with the rightful bearer of the name, Claude Louis, Comte de Saint-Germain, Minister of War under Louis XVI, for in The Secret Tradition in Freemasonry, Vol. II., a picture is appended to a description of the adventurer.
48. Biographie Michaud, Saint-Germain cikk.
49. Souvenirs de la Marquise de Créquy, III. 65 . François Bournand (Histoire de Franc-Maçonnerie, p. 106) confirms this story : " The man who called himself the Comte de Saint-Germain was in reality only the son of an Alsatian Jew named Wolf .”
50. Nouvelle Biographie Générale, Saint-Germain cikk.
51. Frederick Bülau: Geheime Geschichten und rätselhafte Menschen, I. 311. (1850) . Eckert: La Franc-Maçonnerie dans sa véritable signification, II. 80, quoting Lening's Encyclopédie des Franc-Maçons .
52. Lecouteulx de Canteleu, op. cit., 171, 172.o.
53. Clavel : Histoire pittoresque, 175.o.
54. Ibid., 175.o.
55. Figuier : Histoire du Merveilleux, IV. 9-11 (1860).
56. Mounier: De l'influence attribuée, 140.o.
57. Benjamin Fabre : Franciscus Eques a Capite Galeato, 24.o.
58. De Luchet: Essai sur la Secte des Illuminés, 234.o.