Mélyen lekötelezett február 29.-i levelével és az angol alkotmányról szóló kötetével.  Nagy örömmel és egyetértéssel olvastam, és úgy gondolom tényleges forrásából, az angol-szászoktól, származtatja az angol nemzet alkotmányát.  Valóban elcsodálkoztató, hogy ennyi tehetséges és tanult ember tévútra jutott az eredet pontos meghatározására tett fáradozásaiban.  Nem csoda hát, hogy Paine, aki többet gondolkodott mint olvasott, hitelt adott a nagy szaktekintéjeknek kik kijelentették, hogy a parlament szándéka Anglia alkotmánya.  Ugyanígy, a francia forradalom előtt Marbois is azt mondta nekem, hogy az Almanac Royal a francia alkotmány.  Kend, annak angol-szászoktól való levezetése jogos alapelvekre alapozottnak tűnik.  Kiűzvén a sziget Angliaként jelölt részének korábbi lakosait, Kend és Kend egyenes ágú elődeinek őseivé váltak.  Kétségtelen, hogy volt alkotmányuk, és bár nem hagytak ránk papírra vetett szabályokat, amiknek pontos szövegéhez mindig fordulhatnánk, ránk hagyták történelmük és törvényeik töredékeit, amiből számottevő bizonyossággal következtethetünk mivoltára.  Amiről történelmük és törvényeik azt mutatják, hogy hivatalos jováhagyással gyakorolták, arról feltételezhetjük hogy alkotmányuk engedélyezte, amiről nem, arról feltételezhetjük, hogy tiltotta.  Bár ezen alkotmányt megsértette és eltörölte a norman erőszak, de erőszak nem változtathat a jogon.  Szász törvényeik visszaállításának folyamatos követelése útján a nemzet megszakadás nélkül fenntartotta a jogigényt;  ami láttatja, hogy soha nem a nemzet akaratából mondtak le róluk.  A nemzet és a Plantegenet, Tudor és Stuart királyi házak közötti, ősi jogokért folyt huza-vonában néha az egyik fél nyert, néha a másik, mígnem a Stuartoktól végül is visszavették jogaikat.  E ház trónfosztása és száműzetése megszakította bitorolt utódlásuk fonalát, kioltott minden trónigényt, és a nemzet visszakerült jogaiba;  habár jogi nyilatkozatukban meghatározottan csak bizonyos jogokat nyertek vissza, a többi fel nem sorolása nem jellentette azon joguk feladását, hogy ha az alkalom úgy hozza, ne vegyék maguknak azok gyakorlását is.  Az új király csak olyan jogot vagy hatalmat kapott amit kifejezetten rá ruháztak.  Mindig úgy tűnt nekem, hogy az angliai whig és tory közötti különbség az, hogy a whig angol-szász forrásból eredezteti jogait, a tory pedig normanból.  És Hume, a tory eszme e nagy apostola, ezt így ki is mondja (42 fejezet AA jegyzet), hogy a Stuartok alatt „a nép volt az aki az uralkodó jogait megsértette, nem pedig, amint azt mondják, a király próbált jogokat bitorolni a nép felett.”  Ez, a norman bitorlást utódai jogának feltételezné.  Továbba (C 159), „a nép felállított egy alapelvet, ami önmagában nemes és elfogadhatónak tűnik, de a történelem és tapasztalat meghazudtolja, hogy a nép minden igazságos jog forrása.”  És hol máshol találná tudománynak ezen elvetemedett (degenerate) gyermeke, embertársainak árulója, az igazságos hatalom eredetét ha nem a társadalom többségében ?  A kisebbségben ?  Avagy e kisebbség egyik egyénében ?

A mi forradalmunk kedvezőbb körülmények között indult.  Üres albumot nyitott, amibe azt írhattunk amit akartunk.  Nem kellett, hogy dohos okmányok között keresgéljünk, királyi pergamenek után kutassunk, vagy fél-barbár ősök törvenyeit és intézményeit vizsgálgassuk.  Mi a természet törvényeihez fordultunk és azt találtuk, hogy azok szivünkbe voltak vésve.  Ennek ellenére, nem éltünk helyzetünk minden előnyével.  Nekünk addig nem engedtetett meg önmagunk kormányzása.  Amikor kézbevételére kényszerültünk, gyakorlatlanok voltunk ebben a tudományban.  Alapelvei és alakjai nem voltak részei korábbi oktatásunknak.  Azonban lefektettük néhány, ha nem is minden, fontos alaptételt.  Legtöbb tagállamunk alkotmánya leszögezi, hogy a néppel veleszületik minden hatalom;  hogy ezt akár saját maga gyakorolhatja -- minden olyan esetben amire illetékesnek érzik magát --, (mint végrehajtó és törvényhozó hivatalnokai megválasztása, és soraiból való esküdtszék általi döntés hozatala bármely tényt érintő, összes jogi kérdésben) avagy szabadon és pártatlanul választott képviselőkön keresztül rendelkezhet;  hogy kötelessége és joga mindenkor fegyverben állni;  hogy megilleti őt a személyes szabadság, vallás szabadság, tulajdon szabadság, és sajtó szabadság.  Úgy gondoljuk tapasztalat bizonyította törvényhozásaink elgondolását, hogy jobb ha a kérdéseket két külön álló határozó testületnek rendeljük alá;  azonban kivitelükben tévesen értelmezték a természetes jogot, és egyesek a két ház egyikéből, mások mindkettőből, a személy helyett tulajdont képviselő házat csináltak ;  ezzel szemben a kettős határozat hozatal ugyanolyan jól elérhető a helyes alapelv megsértése nélkül is, az által, hogy vagy magasabb kort írunk elő az egyik testületben, vagy pedig személyek megfelelő számú képviselőit választván, utána sorsolással két kamarára osztjuk őket és gyakori időközökben megismételjük a felosztást, hogy felbomlasszunk minden klikket.  Virginia, aminek szülöttje és lakosa vagyok, nem csak az első Állam, hanem, úgy gondolom, a Föld első nemzete volt, ami bölcseit békésen összehívta, hogy alkotmányt szerkesszenek, okmányra feljegyezzék és levéltárba elhelyezzék, ahol bárki hozzáférhet szövegéhez.  De ez a törvény még nagyon kiforratlan volt.  Más Államok, ahogy egymás után hasonló munkát végeztek, további jobbításokat tettek;  és többük, tapasztalat által még tovább kiigazíttatván, összegyűlvén újabb kiegészítést fűztek az első alakhoz.  Államunk eddig meg volt az első levonattal (premiere ebauche), de most alkotmány módosító gyűlés összehívását indítványozza.  Más javítások mellett, remélem magukévá teszik a megyék járásokra való felosztását is.  Az előbbi, átlagban körül-belül huszon-négy mérföld négyzet, míg az utóbbi lehetne hat mérföld négyzet, ami megfelelne a Kendtek szász Alfrédja századának.  Minden járásban lenni kellene :

1) Egy általános iskola.
2) Polgárőrség, tisztekkel.
3) Béke bíró és csendőr.
4) Minden járásnak magának kellene gondoskodnia szegényeiről.
5) Útjairól.
6) Saját rendőrségéről.
7) Választani egy vagy két esküdtet, hogy a bírósági tárgyaláson részt vegyen.
8) Népházukban szavazniuk kellene a választásuk alá tartozó tisztségviselőkre.

Állami és szövetségi kormányainkat illetően, úgy érzem külföldiek nem értik meg pontosan egymáshoz fűződő kapcsolatukat.  Általában azt feltételezik, hogy az ellőbbi az utóbbi alárendeltje.  Ez nem így van.  Valójában egy egyszerű és együttes egész összehangolt részei.  Az (tag)állami kormányokra tartozik a csakis polgáraik ügyeit érintő minden törvényhozás és igazgatás, és a szövetségi kormány felelős a külföldieket, vagy más (tag)államok polgárait érintő dolgokért -- lévén, hogy csak is ezeket tettük szövetségi feladattá.  Az egyik, egyazon kormány belügyi ága, a másik külügyi.  Egyiknek sincs hatalma a másik felett, hanem csak saját hatáskörében.  Csak egy vagy két kivétel van e hatalom-felosztás alól.  De megkérdezhetné, ha a két ág mindegyike ugyanazt a hatáskört követelné, akkor ki hozná a végső döntést közöttük ?  Kevésbé fontos vagy sürgető kérdésekben a két csoport megfontoltsága távol tartja őket a kétes területektől;  de ha sem megkerülni, sem kiegyezni nem tudnak, Állam-gyűlést kell összehívni, hogy legjobb belátásuk szerint eldöntsék melyik ághoz tartozzon a kérdéses hatáskör.  E részletekből észre veheti, hogy még nem tökéletesítettük alkotmányainkat annyira, hogy megváltoztathatatlannak mernénk tenni őket.  Még is, jelenlegi állapotukban is úgy tekintjük őket mint csak is a nép meghatalmazása által megváltoztathatóak, kifejezetten e célra választott képviselők útján;  és amíg ilyen nincs, addig ezek a törvények törvényei (lex legum).

De tehetjük-e megváltoztathatatlanná az alkotmányt ?  Elkötelezheti-e egyik nemzedék a másikat és az összes utána következőt ?  Szerintem nem.  A Teremtő az élőknek teremtette a földet, nem pedig a holtaknak.  Jogok és hatalmak csakis személyekhez kötődhetnek, tárgyakhoz, szándékkal nem bíró anyaghoz, nem.  A halottak még csak nem is tárgyak.  A testüket valamikor összetevő részecskék ma már, ezer alakban, más állatok, zöldségek vagy ásványok alkotói.  Mihez kötődnek tehát a jogok és hatáskörök amikkel emberi alakjukban bírtak ?  Egy nemzedék elkötelezheti magát míg többsége élteben van.  Amikor e többség elhal, egy másik többség foglalja el helyét és veszi át az elődei által bírt összes jogot és hatalmat, és önmagának megfelelőre változtahatja a törvényeket és intézményeket.  Tehát semmi sem változtathatatlan, csak az ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogai.

Örömmel olvastam könyvében a törvényhozási hatalom törvényszéki bitorlásának, hosszas, tételes bírálatát, mert döntéseikkel, hogy a kereszténység a polgárjog része, a bírók e hatalmat ismételten megsértették.  Amint rámutatott, ennek elvitathatatlanul épp az ellenkezője igaz.  Mármint, a polgárjog már akkor is létezett amikor az angol-szászok még pogányok voltak, amikor még csak hallani se hallották Krisztus nevét és mit sem tudtak róla, hogy ilyen személy valaha is élt.  De, talán kedvét leli ha látja, mikor és hogyan lopták be közénk ezt a törvényt.  Az Évkönyv (34. H. 6. folio 38, anno 1458) egyik quare impedit (miért akadályoz) esetében feltették a kérdést, hogy polgári biróság előtt meddig vegyék figyelembe az eklézsiai törvényeket.  Prisot, a legfelső bíró ekként adja meg hivatalos véleményét :

A tiel leis qu’ ils de seint eglise ont en ancien scripture, covient a nous a donner credence;  car ceo common ley sur quels touts manners leis sont fondes.  Et auxy, Sir, nous sumus obleges de conustre lour ley de saint eglise :  et semblablement ils sont obliges de conustre nostre ley.  Et, Sir, si poit apperer or a nous que l’evesque ad fait come un ordinary fera en tiel cas, adong nous devons ceo adjuger bon, ou auterment nemy,’ &c.  Lásd S.C. Fitzh. Abr. Qu. imp. 89. Bro. Abr. Qu. imp. 12.

Hosszú és elkalandozó levelemhez még hozzá kell tennem köszönetemet a Virginiában most alapuló egyetemünkhöz fűzött jó kívánságaiért.  Van néhány újdonság benne.  A kormány-alapelvi tanszéket Kend is helyeselte.  Az emberi jogokra fog épülni.  Biztos vagyok benne, hogy a mezőgazdasági és az angol-szász tanszékkel is egyetért.  Minthogy az ebben a nyelvjárásban és nyomtatásban ránk maradt történelemi és jogi szövegek a hallgatók tankönyvi olvasmányainak részei lesznek, a nyelvvel magukba szívják majd a kormányás szabad elveit is.  A kötetek, amiket volt kedves küldeni, az egyetem könyvtárába kerülnek majd.  Küldtünk most Angliába egy illetőt, bizonyos Gilmer Urat, az én szűkebb hazámból, hogy professzorokat válasszon, és nem tudok mást tenni mint pártfogását kérni, hogy tanácsára legyen és gondját viselje visszaélésekkel, megtévesztésekkel, és a személyek kiválasztásábani részrehajló és hamis javaslatok félrevezetésével szemben.  Érdemes és kifogástalan úriember, személyes barátom, jártas a tudomány különböző ágaiban és méltó a teljes bizalomra.

A Kend nyolcvan-négy és az én nyolcvan-egy évem biztossá teszi, hogy hamarosan találkozunk.  Akkor majd tetszésünkre és sokkal bővebben megtárgyalhatjuk a jót és rosszat, amit hosszú életünk alatt mindketten láttunk.  Addig is kérem, fogadja a Kend személye és jelleme iránti mélységes tiszteletemet és becsülésemet .