Mint gyermek vagy szülő, legtöbbünk biztosan próbálta már megtalálni az eldugott alakokat egy rejtvényújság ügyesen rajzolt képében. Általában egy tájkép látható, fákkal, bozótokkal, virágokkal és a természet egyéb részleteivel . A képfelirat valahogy így hangzik : A képen egy csacsi húz egy kocsit, amin egy fiúcska ül . Megtalálja-e őket ? Bármennyire is erőltetjük a szemünket, nem találjuk a képet mígnem az utolsó oldalra lapozunk és a megfejtésben elolvassuk hova is rejtette az ügyes rajzoló a képen belüli képet . Amint megtaláljuk az “igazi” képet, az úgy kiüt a háttérből, hogy majd kiveri a szemünket .
Úgy gondolom a tömegtájékoztatás háttérfestői is egy rejtvényhez hasonló politikai tájképet tárnak elénk, aminek ügyesen festett részletei eltakarják a valódi látnivalót . E könyv azt mutatja be, hogyan lehet felismerni a TV és a sajtó tájképének rejtett részleteit . Amint képesek leszünk keresztüllátni az álcán, azonnal észrevesszük a csacsit, a kocsit és a kis fiút, kik mindig is ott voltak.
Milliók aggódnak és bosszankodnak nemzetünk sorsának balszerencsés fordulatai miatt . Érzik, hogy valami nincs rendjén, de a képrajzolók miatt képtelenek rátapintani a bajok pontos okára .
Talán Ön is egyike az ilyen személyeknek . Valami zavarja, de nem egészen biztos benne, hogy mi is az . Egyre-másra választunk új elnököket, kik látszólag őszintén ígérik a kommunisták előretörésének megállítását, a kormány szertelen költekezésének megzabolázását, a pénzromlás megfékezését, a nemzetgazdaság egyensúlyba hozását, az ország erkölcsi romlásának feltartóztatását és az oda tartozók börtönbe vetését . Ennek ellenére, a helyzet minden elnök alatt egyre rosszabbodik . Minden új kormányzat tovább folytatja az előző azon irányvonalát, amit a választási hadjárat folyamán oly ékesszólóan bírált . Vajon van-e elfogadható magyarázat mindezek megindoklására ? A hivatalos felfogás szerint azt kellene gondolnunk, hogy mindez csupán véletlen egybeesés miatt van így, és nem tehetünk ellene semmit .
Roosevelt egyszer azt mondta : „A politikában semmi sem történik véletlenül. Ha még is, akkor biztosak lehetünk benne, hogy azt úgy tervezték.” Ő abban a helyzetben volt, hogy tudhatta. Mi úgy gondoljuk, a világ, életünket érintő eseményeinek nagy része azért történik, mert valaki azt úgy tervezte . Ha pusztán a hozzá nem értéssel állnánk szemben, akkor, a valószínűség alapján, vezetőinknek néha a mi javunkra is kellene tévedniük . E könyvben megkíséreljük bemutatni, hogy nem véletlennel vagy butasággal van dolgunk, hanem éleselméjű tervezéssel . Fel fogjuk tárni, hogy az utóbbi hat kormányzat alatt e tervezés miképpen alakította bel- és külpolitikánkat . Reméljük sikerül magyarázatot adni olyan dolgokra, amik ezidáig érthetetlennek tűntek, és láthatóvá tenni a tömegtájékoztatás képrajzolói által elrejtett képet .
Sokan nevetnek azokon, kik hiszik, hogy a világ eseményei tervezés eredményei és elfogadják az összeesküvési történelem-elméletet. A tárgykör tanulmányozóin kívül, modern korunkban már senki sem hisz az összeesküvési történelem-elméletben . Pedig ha meggondoljuk, csak két történelem-elmélet van : az összeesküvési és a véletlenszerűségi . A dolgok vagy pusztán véletlenségből, minden tervezés nélkül történnek, vagy pedig előre megfontolt szándék eredményeként . Igazándiból a véletlenszerűségi elméleten kellene gúnyolódni . Miért követi el minden új kormányzat a megelőző tévedéseit ? Miért ismétli a múlt pénzromlást, hanyatlást, háborút okozó hibáit ? Miért botladozik a külügyminisztérium egyik baklövéstől a másikig ? Ha elhisszük, hogy mindez a véletlen vagy a történelem titokzatos és megmagyarázhatatlan menetének következménye, akkor úgy tekintenek ránk mint értelmiségire, aki tisztában van vele, hogy egy összetett világban élünk . De ha valaki azt állítja, hogy egymást követő véletlen egybeesések ezrei ellentmondanak a valószínűség törvényének, azt bogaras embernek tartják .
Miért van az, hogy gyakorlatilag az összes neves tudós, újságíró és hírmagyarázó elutasítja az összeesküvési elméletet ? Elsődlegesen, mert legtöbb tudós a tudományos világ tömegét követi . Az árnak ellenállni egyet jelent a szakmai és társasági kiközösítéssel . Ugyanez a helyzet a TV-ben és a sajtóban is . A professzorok és a méltóságokban lévők elméletben szabadgondolkodásúnak vallják magukat, de a gyakorlatban csak bal felé szabad gondolkodni . Egy maoistát eltűrnek az elefántcsont-toronybeli szabadelvűek és az intézmény hírverésének tanultjai, de egy konzervatívot, azt nem . És még kevésbé egy olyan konzervatívot, aki hajlandó felvetni összeesküvésre vonatkozó nézeteit . Másodszor, mert ezek az emberek igen érzékenyek hibáikra . Legtöbb ember nem szívesen vallja be, hogy félrevezették, vagy, hogy téves megítélésre jutott . A sorsunkat irányító összeesküvés létét bizonyító tények vizsgálata arra kényszerítené őket, hogy megváltoztassák addigi világszemléletüket . Erős jellem kell ahhoz, hogy valaki szembenézzen a tényekkel és beismerje : tévedett . Ez még akkor is így van ha csupán azért tévedett, mert hiányosak voltak ismeretei . Én is ilyen helyzetben voltam amikor e könyv megírásához fogtam . A kommunista-ellenesek tévedését akartam bebizonyítani mígnem több hónapos kutatás után oda jutottam, hogy kénytelen voltam elismerni : én tévedtem .
A politikusok és az értelmiségiek vonzódnak a véletlenszerűségi felfogáshoz, ami szerint mindennek a véletlen és a történelem titokzatos menete az oka . E szemlélet alapján elháríthatják a felelősséget amikor a dolgok rosszra fordulnak .
A legtöbb értelmiségi úgy foglalkozik az összeesküvési elmélettel, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja . Soha még csak meg sem kísérlik valamely bizonyíték cáfolatát. Ha az agyonhallgatási kezelés nem jár eredménnyel, ezen tárgyilagos tudósok és a hírverés közvélemény-alakítói személyes támadáshoz és gúnyolódáshoz folyamodnak . A személyes támadások igyekeznek elterelni a figyelmet a szerző vagy szónok által felfedett tényekről . A cél az, hogy arra kényszerítsék az illetőt, kutatásai helyett személye védelmével foglalkozzon .
Azonban a nevetségessé tétel az összeesküvési felfogás elleni leghatásosabb fegyver . E rendkívül hatásos eszközt roppant ügyesen használják a bizonyítékok cáfolatnak elkerülésére . A gúnyolódástól tartván sok ember inkább csendben marad . E tárgykör pedig igen alkalmas a gúnyolódásra . Az egyik ilyen módszer, hogy az összeesküvést annyira kiterjesztik mígnem az nevetségessé válik . Például, az ész nagy termeiből való emberünk kötekedően szemtelen hangnemben megkérdezi : „Felteszem Ön úgy képzeli, hogy minden liberális professzor reggelente levelet kap az összeesküvési központtól, ami tudatja vele a tanulók agymosására vonatkozó aznapi parancsokat .” Némelyek tényleg eltúlozzák a helyzetet amikor az összeesküvést minden kis, körzeti liberális buzgólkodót és állami irodakukacot magába foglaló hálózattá bővítik ki . Ezek az emberek kifejezetten az összeesküvés kezére játszanak, mert a nyilvánosságban azt a felfogást keltik, hogy minden összeesküvéssel foglalkozó hibbant .
Az értelmiségiek szeretnek olyan közhelyeket szájalni mint : „Az összeesküvési elmélet igen csábító, azonban roppant leegyszerűsítő.” Tényleg túlzott leegyszerűsítés egy hatalomra éhes, kis csoport tevékenységének tulajdonítani mindent ami történik, de a fő világesemények makacsul véletlennek tekintése még ettől is egyszerűbb .
A tudományos és hírközlő világ vezetőinek összeesküvési elmélettel szembeni, ilyen magatartása láttán nem meglepő, hogy jóindulatú emberek milliói is átveszik a véleményalakítók álláspontját és közhelyeiket szajkózzák, nehogy gyermetegnek tűnjenek . Ilyen emberek úgy akarnak műveltebbnek tűnni, hogy nevelőik önelégült felsőbbrendűségét öltik magukra, bár ők maguk öt percet sem foglalkoztak a nemzetközi összeesküvés tanulmányozásával .
A véletlenszerűségiek azt akarnák elhitetni velünk, hogy túlzott leegyszerűsítés bajainkat tervezésnek tulajdonítani, mert gondjaink valójában szegénység, tudatlanság és betegség következményei . E tudóskák nem veszik figyelembe a tényeket, hogy az összeesküvők pontosan e három tényezőt használják fel indokként börtönünk építésére . A világ nagy része az idők kezdetétől szegénységben, tudatlanságban és betegségben szenved, és elképesztően felületes gondolkodás kell ahhoz, hogy valaki az Egyesült Államok kormányának utóbbi harminc éves, csapásból-csapásba való botladozását e három tényezőnek tulajdonítsa . A véletlenszerűségiek figyelmen kívül hagynak olyan tényeket, hogy a kommunisták a világ néhány fejlettebb államát is markukba kaparintották . Csehszlovákia például a világ egyik legfejlettebb iparú állama volt, Kuba egy főre jutó jövedelme pedig a második helyen állt Dél- és Közép-Amerikában .
Vannak azért az értelmiségi elit tagjai között is olyanok, akik hajlandók az összeesküvési történelem-elmélet mellé állni . Ilyen például Carroll Quigley professzor . Quigley professzor aligha nevezhető szélsőséges jobboldalinak . A liberális intézmény mekkáiban, Princetonban és Harvardon is tanított, tehát meg van minden liberális ajánló levele . A Tragédia és Reménység című 1300-oldalas művében Dr. Quigley egy összeesküvő hálózatot tár elénk . A professzor nem pusztán elméletet állít fel, hanem saját tapasztalatai alapján bemutatja a szervezetet . Azonban azt is hozzáteszi, hogy csupán a szervezet titokzatosságát kifogásolja .
„Tudok a szervezet működéséről, mert húsz évig tanulmányoztam és a '60-as évek elején két évig módomban volt átvizsgálni okmányait és titkos jegyzőkönyveit . Nem idegenkedem tőle és céljainak legtöbbjétől, hiszen életem nagy részében közel álltam hozzá és eszközeihez . Kifogásoltam, és kifogásolom, néhány módszerét, de nagy általánosságban csak abban tér el véleményünk, hogy a hálózat az ismeretlenség homályában kíván maradni, én viszont úgy érzem, szerepe elég jelentős ahhoz, hogy közismert legyen .”
A szervezet szerepe szerintem is közismertségre érdemes — ezért is jelent meg ez a könyv . Én azonban a leghatározottabban szembehelyezkedem a szervezet céljával, ami a professzor szerint nem kevesebb mint egy magánellenőrzésű pénzügyi világrendszer létrehozása, ami képes lesz hatalmában tartani az egyes országok politikai rendszerét és a világ gazdaságát . Más szóval, egy hatalomra éhes csoportocska, amely a Földet akarja uralni és irányítani . S ami még ijesztőbb, ellenőrizni akarja minden egyén cselekedeteit . Ahogy azt Quigley professzor írja : „Az egyén szabadsága és választási lehetősége szűk korlátok közé szorul majd, mert születésétől fogva számozva lesz, és e személyi szám nyomon követi oktatása, kötelező katonai vagy közszolgálata alatt, adóbevallásakor, egészségügyi és orvosi szükségleteikor, nyugdíjasként és mint halott is .” A hálózat a világ kormányinak hatalmába kaparintása által akar ellenőrzést szerezni az ásványkincsek, a kereskedelem, a pénzügyek és a szállítóeszközök felett . Sikerük érdekében az összeesküvők lelkiismeret furdalás nélkül robbantanak ki háborúkat, idéznek elő gazdasági válságot, szítanak gyűlöletet . Olyan kizárólagos hatalmat akarnak elérni, ami minden versenytársat tönkre tesz és megszünteti a szabad vállalkozás rendszerét . A harvardi Quigley professzor pedig mindezzel egyetért .
Nem Quigley professzor az egyetlen aki tud ezen összeesküvő csoport létéről, mit a továbbiakban bennfentesekként fogunk említeni . Más becsületes tudósok jutottak arra a megállapításra, hogy ha minden végzetes politikai tűzvész színhelyén ugyanazokat az embereket találjuk, akkor valószínűleg gyújtogató csoporttal van dolgunk . Azonban e képzett, becsületes tudósok annak is tudatában vannak, hogy ha szembeszállnak a bennfentesekkel, az életpályájuk tönkretételét jelenti . Azért tudom, hogy vannak ilyen emberek, mert néhányukkal kapcsolatban álltam .
Vannak vallási vezetők is, akik tudnak az összeesküvésről . A UPI 1965. december 27-i jelentése tudatja, hogy Pedro Arrupe atya, a Jezsuita Rend vezetője, a következő vádakat emelte az Ekumenikus Tanácskozáshoz intézett beszédében :
„Legalább is a felső vezetés szintjén, kíméletlen hatékonysággal működik ezen istentelen társaság . Minden rendelkezésre álló, lehetséges eszközt hasznosít, legyen az tudományos, műszaki, társadalmi vagy gazdasági . Egy tökéletesen felvázolt tervet követ és majdnem teljes uralma van a nemzetközi szervezetekben, a pénzügyi körökben, a tömegtájékoztatásban, a TV, mozi és rádió területén .”
Számos akadályt kell legyőznünk ahhoz, hogy valakit meggyőzzünk a kormány politikáját manipuláló bennfentesek létéről, mert ebben az esetben a valóság túl tesz minden képzeleten . A történelem legnagyobb bűnügyi regényével van dolgunk, mely Agatha Christie-t is messze maga mögött hagyja . Aki szereti az ilyen történeteket, azt lenyűgözi majd a bennfentesek tevékenységéről szóló tanulmány . Ha megvizsgáljuk a hálózatot, az első hallásra hihetetlennek tűnő dolgokról kiderül, nemcsak hogy igazak, de életünket is óriási mértékben befolyásolják . Ne feledjük, bármiféle összeesküvés első teendője, hogy mindenkit meggyőzzön, nincs semmi féle összeesküvés ! Az együtt működők ködösítési képessége nagyban meghatározza a bűnös szövetség sikerét . A tudományos világ és a hírközlés elitjének, a bennfentesek léte iránti lekezelő viselkedése csupán a hálózat működését álcázza . Ők azok a tájképfestők, akik eldugták a csacsit, a kocsit meg a kis fiút .
Talán megtörtént már Önnel is, hogy személyesen is látta a hírekben szereplő eseményt . Benne volt a jelentésben a valódi hír ? Bizonyára nem . És ennek különböző okai lehettek . A tudósítónak esetleg hely- és időgondjai voltak, de könnyen előfordulhatott az is, hogy az üggyel kapcsolatos személyek nem fedték fel a valóságot . Valószínű, hogy a tudósító saját döntése is közrejátszott, hogy mi kerüljön a jelentésbe . Csak azt akarom ezzel mondani, hogy legtöbb ember tapasztalatból tudja, a hírek nem közlik az teljes történetet . Azonban sokan feltételezik, hogy az ő esetük egyedi, pedig hát valójában általános . Ami igaz a helyi hírekre, az igaz az országos és nemzetközi hírekre is .
Lélektani gondok is nehezítik, hogy az embereket a bennfentesekre vonatkozó bizonyítékok tanulmányozására késztessük — mert általában mindenki megvan az ő megszokott hiedelmével és felfogásával . Amikor Kolumbusz közölte a világgal, hogy a Föld gömbölyű és nem lapos, sokan zúgolódtak, mert meg kellett volna tagadniuk egész életükben követett felfogásukat . A kor “értelmiségijei” gúnyolódtak Kolumbuszon, az emberek pedig attól tartottak, elveszítik társadalmi tekintélyüket ha hallgatnak rá . Sokan mások egyszerűen csak nem voltak hajlandók felfogni, hogy a Föld gömbölyű . Az túl sok mindent megbonyolított . A laposföld hívőinek oly erős személyi érdekük volt e felfogás, hogy sértések tömegét szórták Kolumbuszra, amiért kétségbevonta a világmindenségről alkotott nézeteiket . Ne zavarjon meg minket a tényekkel, a mi elhatározásunk már megszületett !
Ezen tényezők ma is jelen vannak . Minthogy a hírközlő eszközök az intézmény ellenőrzése alatt állnak, ha valaki fellebbenti a bennfentesek fátylát, azonnal a sajtó és a TV kirohanásainak sortüze alá kerül . Az emberek így társadalmi tekintélyük elvesztésének fenyegetésével néznek szembe, ha olyan gondolatokkal hozakodnának elő, hogy gondjaink mögött esetleg egy szervezet áll . Sajnos sok ember számára előbbre való társadalmi helyzete mint az őszinteség — bár ezt soha be nem vallanák .
Ha megkérdeznénk az ilyen embereket, melyik fontosabb, gyermekeik szabadsága vagy társadalmi helyzetük, gondolkodás nélkül az előbbit választanák . Azonban cselekedeteik (vagy azok hiánya) ékesebben szólnak szavaiknál, mert amikor arra kerülne a sor, hogy szembenézzenek az Amerika fennmaradását fenyegető veszéllyel, inkább kifogásokat keresnek mintsem megoldásokat . Lelkük mélyén ezek az emberek félnek, hogy kinevetik őket és esetleg nem kapnak meghívást a társadalom feltörekvőinek valamely összejövetelére . Ahelyett, hogy a bennfentesekre lennének mérgesek, azokra haragszanak akik az összeesküvők leleplezésével megkísérlik megmenteni az országot . Az is az összeesküvésre vonatkozó bizonyságok tárgyilagos felmérését nehezíti, hogy a bűnös szövetkezők a társadalom legmagasabb rétegébe tartoznak . Roppant gazdagok, magasan képzettek és kiemelkedően műveltek . Senki sem érzi jól magát ha kiemelkedő személyiségeket kell honfitársai rabszolgává tételével vádolnia . Sok üzletember különösen érzékeny a „ne veszélyeztesse társadalmi megbecsülését” jótanácsra . A bennfentesek tudják, hogy ha a magán vállalkozók nem hajlandók kiállni a szabad vállalkozás rendszerének védelmére, szabad út nyílik a szocializmus előtt . Azt gondolják, legtöbb vállalkozó túl sekélyes, aggodalmaskodó és munkájába fordult ahhoz, hogy a politikai élet eseményeivel foglalkozzon . Ezekkel az emberekkel tudatták, hogy esetleg nem tenne jót az üzletnek, avagy veszélyeztetné kormány megrendeléseiket, ha állást foglalnának . Saját adójukkal vesztegették meg őket .
Reméljük, hogy az összeesküvők alábecsülték a nép még megmaradt elszántságát és hazafiságát . Úgy reméljük, elegendő számban vannak még olyanok, akiket nem delejezett meg a TV, akik társadalmi helyzetük fölé helyezik Istent, a családot és a hazát, kik csoportba gyűlnek, hogy felfedjék és elpusztítsák a bennfentesek összeesküvését . Diogenész széltében-hosszában járta Görögországot, hogy egy becsületes embert találjon . Mi Amerikát kutatjuk, hogy igaz emberek száz-ezreit találjuk, kik hajlandók fontolóra venni a tényeket és utána a megfelelő következtetéseket levonni, még akkor is, ha azok esetleg kellemetlenek .